Putyin és Lukashenko parkolópályára tették a jégkorong válogatottaikat, teljes a bizonytalanság

Ennek eredményeképpen az orosz sportolókat vagy teljesen kitiltották az adott sportág versenyrendszeréből vagy kénytelenek semleges státuszban részt venniük a különböző megmérettetéseken. Nincs ez másképpen a csapatsportágakban sem, viszont ezek esetében az előbbi megoldást választották a szövetségek. Labdarúgásban, az oroszok nem vehetnek részt a világbajnoki pótselejtezőn, röplabdában Oroszországtól elvették a világbajnokság rendezésének a jogát is, kosárlabdában (beleértve a 3X3-as szakágat is) a férfiak vb selejtezőjét július 1-ig felfüggesztették, a nőknél pedig éppen a napokban tartották a 2022-es vb sorsolását, ahonnan kihagyták az oroszokat.

Egészen speciális helyzet állt elő azonban a jégkorongban, aminek az oka a sajátos világbajnoki lebonyolítási rendszer. Míg a csapatsportok többségében egy kvalifikációs sorozaton keresztül lehet kijutni egy-egy világeseményre, addig hokiban különböző erősségű divíziókba vannak osztva a válogatottak, amik között le-és felfelé is lehet mozogni az adott évben elért eredmény függvényében. Nem nehéz tehát belátni, ha kiveszünk egy elemet a kártyavárból, akkor borul minden és most pont ez fordulhat elő. Ráadásul a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) nem csak Oroszországot zárta ki az elit világbajnokságról, hanem Fehéroroszországot is, tehát ebben a pillanatban két üres hely is van a május 13-29. között megrendezésre kerülő torna 16 csapatos mezőnyében. Mivel a cikk megjelenésének pillanatában hivatalos állásfoglalás még nincs a pótlást illetően, ezért megpróbáljuk előrevetíteni mik a lehetséges forgatókönyvek, kik járhatnak jól és rosszul. Nem mellesleg a magyar jégkorong válogatott is erősen érintett a témában.

A 2022-es elit világbajnokságot a friss olimpiai bajnok Finnország rendezi, ahol két csoportban Helsinkiben és Tamperében az eredeti tervek szerint 8-8 csapat küzdött volna a győzelemért. Az oroszokat és a fehéroroszokat két külön csoportba osztották, így kitiltásukkal végülis megmaradt a csoportok közötti egyenlőség, legalábbis létszámban. Simán előfordulhat, hogy az IIHF nem változtat semmin, 7-7 csapattal elrajtol a torna és így a csoportmeccseknél minden fordulóban az egyik válogatott pihenőnapot kapna. Kérdés viszont mennyire örülnének ennek az opciónak a finn szervezők, ugyanis ez azt is jelentené, hogy 14 mérkőzéssel kevesebb lenne a programban, ami profit szempontjából nagyon nem elhanyagolható tény. COVID esetén még ezzel se lenne gond, de az elmúlt hónapok pozitív tendenciája miatt, egy Kanada-Oroszország rangadó, akár teltházas is lehetett volna Tamperében, valahonnan pedig pótolni kell a kimaradó jegybevételeket.

Másik komoly dilemma, milyen szabályok vonatkoznak majd ebben az esetben a kiesésre és feljutásra. Ha a háború elcsitulása esetén 2023-ban tárt karokkal várják vissza a két háborús országot, akkor most két válogatottnak ki kell esnie, hogy maradjon hely jövőre a kizártaknak. Ha azonban száműzik őket a legalsó divízióba, akkor Finnországban senki nem fog kiesni az elitkategóriából. Mi az elsőt tartjuk valószínűbbnek, de a másodikra pont tavaly láttunk példát a nőknél a COVID miatt. A magyar válogatott egyébként ebben az esetben a Divízió I/A-s vb-re Szlovéniába utazna, ahol a rendező mellett Ausztria, Franciaország, Dél-Korea és Románia ellen kellene kiharcolnia a feljutást Sean Simpson csapatának.

Bőven benne van a pakliban az is, hogy a legmagasabb prioritást az elit világbajnokság élvezi majd és ezért feltöltik 16 csapatosra a mezőnyt. Ebben az esetben szinte biztosan a 2021-es Divízió I/A vb még éppen nem feljutó két legerősebb csapata utazhatna Finnországba, tehát Dél-Korea és Szlovénia. Igen ám, de az idei Divízió I/A-s torna rendezési joga Ljubljananál van, így új helyszínt is kellene keresnie az IIHF-nek. Ha továbbmegyünk a tavalyi vb alapján felállított erősorrendben, akkor Magyarország következik, szóval simán ölünkbe is pottyanhat egy hazai rendezésű világbajnokság. A vizes vb-re már úgyis beugrottunk, jöhet mellé egy hoki vb. Ráadásul két nagy riválist ki is pipálhatnánk, a Divízió I/B-ből felkerülő Litvánia és Lengyelország ellen pedig mi lennénk az esélyesek, így könnyen összejöhetne a harmadik feljutás a legjobbak közé.

Ebben a verzióban minden osztályból a két legjobb felfelé csúszna, az oroszok és a fehéroroszok pedig mennének vissza a legalsó osztályba a Divízió IV-be. Mondani sem kell, ez hatalmas érvágás lenne mindkét ország jégkorongozásának, mivel leghamarabb 6 év alatt mászhatnák meg a ranglétrát és juthatnának vissza az elitbe. Abba pedig bele se merünk gondolni, mi történne a Divízió IV-ben egy Malajzia-Oroszország találkozón. Csak kiindulásképpen, az éppen most befejeződő tornán a feljutó Kirgizisztán 22-t ütött a malájoknak.

Hibrid, mert 14 csapatos lenne a 2022-es elit vb, viszont nem lehetne kiesni. Ezzel a legrosszabbul pont a Divízió I/A-s nemzetek járnának, köztük Magyarország is, így ugyanis Szlovéniában az 1-2. helyezett nem juthatna fel a magasabb osztályba. Talán ennek a verziónak van a legkisebb valószínűsége, de nem szabad kizárni, hogy háború ide vagy oda, de az érdekérvényesítő erejének köszönhetően a jégkorongban szuperhatalomnak számító Oroszországnak bérelt helye van a legmagasabb osztályban történjék bármi is a világban. Májusig már nincs sok idő, így ezt az évet szinte biztosan elbukták, viszont jövőre gond nélkül ott lehetnek a vb-n és minden mehet normál kerékvágás szerint.

Ezzel persze rendkívül rosszul járnának a szlovénok, mivel tulajdonképpen egy tétnélküli világbajnokságot kellene megrendezniük (feltéve, hogy kiesés sincs), mindazonáltal azt is látni kell, hogy nem Szlovénia, Dél-Korea vagy éppen Magyarország szava a perdöntő ilyen horderejű kérdésekben. Az IIHF pedig egészen könnyen felállíthat egy olyan narratívát, amiben a bizonytalan világhelyzetre hivatkozva inkább a status quo mellett teszi le a voksát.

Látva az Ukrajnában zajló eseményeket, ez már tényleg csak egy spekulatív szcenárió, de ne zárjuk ki teljesen, hogy az oroszok heteken belül leállnak a támadásokkal és megkezdődik az enyhülés a gazdasági és sportéletben is. Utóbbiban jobban felgyorsulhatnak az események és még akár a 2022-es vb-re is odaérhet a két kizárt ország. Ha ez így lenne, akkor nincs miről beszélni, mindenki marad a helyén és a szokásos lebonyolítással mehetnének a tornák. Végezetül ne hagyjuk ki a hölgyeket sem, ugyanis az újdonsült szövetségi kapitány, Pat Cortina válogatottja augusztus 26 és szeptember 4. között elit világbajnokságon fog részt venni Dániában és természetesen Oroszország itt is érintett. Alapjáraton az utolsó két helyezett csúszik vissza, de az oroszok kizárásával ez változhat és nagy eséllyel csak a legutolsó esne ki innen. Tegyük hozzá viszont, hogy a nők világbajnokságát jóval később rendezik, mint a férfiakét, így az IIHF-nek is jóval nagyobb a mozgástere.