Nehéz elhinni, de lehet értelme betolni a jégkorongot a nyári olimpiára

Kevesebb, mint egy hónap múlva kezdődik a 2022-es pekingitéli olimpia, de még mindig rengeteg bizonytalanság lengi körül a jégkorongtornát. Az NHL visszavonulót fújt, így a keretek a férfiaknál még teljesen képlékenyek, sőt a kanadai válogatott egészen január 20.-ig nem is fogja kihirdetni a végleges névsort. A tulajdonosok örülnek a fejleményeknek, a játékosok egy nagyobb csoportja viszont kifejezetten elégedetlen azzal, hogy a megkérdezésük nélkül döntöttek életük egyik legnagyobb lehetőségéről. Mindeközben Pekingben komoly problémát okozhatnak majd a koronavírus-fertőzések és pozitív tesztek miatt akár teljes válogatottak kerülhetnek karanténba, tehát a jégkorong torna úgy összességében elég nagy bajban van. Márpedig egy téli olimpia zászlóshajója a hoki, népszerűségben a lista elején áll.

Kérdés, egyáltalán marad-e a téli játékok programján a sportág. Az NHL első embere, Gary Bettman ugyanis újfent, nevezetesen most a hagyományos újévi Winter Classicon kifejtette véleményét a témáról és szerinte a nyári olimpiára kellene beilleszteni a jégkorongtornát.

Nem ez az első eset egyébként, amikor Bettman a kompromisszumos megoldás helyett egy meglehetősen unorthodox javaslattal áll elő, ugyanis a 2018-as pjongcsangi olimpiáról is hiányoztak az NHL-sztárok és Bettman már akkor is bedobta ezt az ötletet, de pillanatok alatt visszapattant a Nemzetközi Olimpiai Bizottságról.

Érdekesség, hogy a sportág pont egy nyári olimpián debütált 1920-ban, de ezt követően már folyamatosan a téli játékok programjában szerepelt. Nyilvánvalóan első hallásra meglehetősen nevetségesnek tűnik a dörzsölt üzletember ötlete, de ha kicsit a dolgok mögé nézünk még talán rációt is találhatunk benne. Nem mellesleg ott van a kosárlabda példája, amely sokkal szerencsésebb helyzetben van azzal, hogy az NBA-szezon és az ötkarikás torna nincs átfedésben egymással, így mindenki profitál a helyzetből. Érdemes tehát megvizsgálni, miért érné meg vagy nem érné meg a jégkorong helyét télről nyárra megváltoztatni. Gondolatkísérlet következik.

Ez a legegyszerűbb ok. Már most is rengeteg panasz érkezik azzal kapcsolatban, hogy túl sokáig tart az NHL-idény és a playoff teljesen kifacsarja fizikálisan a játékosokat a június közepi zárással, ráadásul a többhetes olimpiai „kényszerszünet” négyévente a Stanley-kupa-döntőt egészen a hónap végére tolja, mindamellett az alapszakasz programját is kénytelenek sűríteni a szervezők. Ha a jégkorong torna átkerülne nyárra, a meccseket is lehetne szellősebben rendezni egymáshoz képest.

Sőt még az európai bajnokságok is jól járnának, mivel a környékbeli országokban általában előrébb járnak, mint a tengerentúlon olyannyira, hogy az olimpia utolsó napja és a KHL-playoff között csupán 1-2 hét van, emiatt eléggé kiesnek a ritmusból a csapatok és a játékosok is. Nem beszélve arról, hogy sok bajnokságot le sem állítanak az olimpia alatt, emiatt a legjobb jégkorongozók több hétig nem tudják segíteni klubjukat.

Idézzünk fel egy klasszikus példát a múltból. A csehek legendás kapusa Dominik Hasek elutazott a 2006-os torinói téli játékokra. Mindezt tette úgy, hogy csapatában az Ottawa Senatorsban kimagasló éve volt és a Senators 113 ponttal megnyerte az alapszakaszt Keleten. Jött azonban a hidegzuhany és rögtön az első mérkőzésen Hasek olyan súlyosan megsérült, hogy a szezon hátralévő részét kénytelen volt kihagyni.

Mindez természtesen a Senators esélyeit is rontotta és a bajnoki címre joggal pályázó kanadai alakulat a playoff második körében ki is zuhant, amiben komoly szerepe volt a mindössze 90%-os hatékonysággal védő cserekapus Ray Emerynek. Az Ottawa tulajdonosa Eugene Melnyk már akkor sem szimpatizált Hasek utaztatásával és mind a mai napig úgy gondolja, hogy egy Stanley-kupától fosztotta meg az olimpia a csapatát.

Az NHL CBO-ja Keith Wachtel sokáig dolgozott korábban az NFL-ben is, ahol az üzletfejlesztésért felelős vezető volt. Wachtel ekkoriban tette azt a megfigyelést, miszerint az NFL sokkal jobban szeparálja szezonon belül az eseményeit és ezáltal nagyobb médiafigyelmet képes a liga generálni magának. Ez segít a nézőknek eligazodni a liga körforgásában és új szurkolókat is könnyebb ezáltal becserkészni. Véleménye szerint az NHL-ben is hasonlóan kellene eljárni, amiben sokat segíthetne az olimpia kivétele a téli programból, mivel ezzel csak szétforgácsolódik az emberek figyelme és sokszor azt se tudják kedvencük éppen hol van, hol játszik. Ha átkerülne a torna nyárra azzal jól járna az NHL, mert okosabban felépíthetnék a szezont és jól járna az olimpiai mozgalom is, mert a szurkolók minden figyelmét megkapná a sportág a naptárból való kiemeléssel.

Nyilvánvalóan itt különbségek vannak az országok között. Ha nyáron rendeznék a jégkorongtornát, akkor a hokiőrült kanadaiak ugyanúgy követnék kedvenc sportáguk mérkőzéseit, mint télen. Más a helyzet viszont az Egyesült Államokban, ahol egy nyári váltás olyan versenyhelyzetbe hozná a jégkorongot, amibe könnyen bele is roppanhat.

A tengerentúlon hatalmas figyelmet fordítanak az úszósztárokra, rövidtávfutókra, női tornászokra. Hogyan konkurálhatnának a jégkorong-játékosok mondjuk Simone Bilesszal, LeBron Jamesszel, vagy Ryan Lochte-val? Valószínűleg sehogy, elveszne a hoki a nyári olimpia tengerében. Ebből biztosan nem kér a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

Márpedig azért nem kér, mert manapság is nagy küzdelem folyik azért, hogy népszerűsítsék a havas sportágakat és ciklusról-ciklusra növelik a versenyszámokat. Ettől függetlenül a hagyományos és jellemzően a program utolsó napjain megrendezett női és férfi jégkorong döntők most is a legnézettebb események. Egyszerűen nem engedheti meg magának a NOB, hogy ezt a magaslabdát ne csapja le főleg úgy, hogy pont a legnagyobb piacok nézőközönségét veszítenék el, ha a nyári programba zsúfolnák a mérkőzéseket.

Érdekes, de tényleg így van. Gondoljunk csak a 2016-os rendezőre, Rio de Janeiróra, ahol a hokinak zéró előélete van és éppen ezért az ország nincs is felszerelve olyan létesítménnyel, ahol versenyszerűen lehetne űzni a sportágat. Persze vannak olyanok is, akiket ez nem érint, például a legutóbbi rendező Tokiónak (Saitama Super Arena) vagy a 2012-es házigazdának Londonnak is van olyan multifunkcionális arénája (O2 Aréna), ahol szinte minden sportesemény megrendezhető, beleértve a hokit is. Nem nehéz belátni, hogy a NOB hatalmas öngólt lőne azzal, ha emiatt zárna ki potenciális jelentkezőket. Nem is kell messzire menni, mivel Egyiptom bejelentkezett a 2036-os rendezésre, ahol szintén nincs kultúrája a sportágnak.

Összességében nehéz tehát elképzelni, hogy Gary Bettman ötlete bármikor is valósággá válhat, de annyi mindent elért már a múltban, hogy teljesen kizárni sem lehet. Sokat elárul az üzleti és diplomáciai képességeiről, hogy közel 30 éve az első embere egy olyan szervezetnek, ahol rengeteg érdeket és ellenérdeket kell ütköztetnie folyamatosan és benne van a pakliban, hogy ez lesz majd az utolsó igazán nagy dobása.