Macklin Celebrini – a hokisztár, aki húszévesen lett a San Jose Sharks kapitánya és az NHL egyik legizgalmasabb új arca

Amikor 2024. június 28-án a San Jose Sharks története során először az NHL-draft első választására készült, egy régi ismerős lépett a Las Vegas-i Sphere színpadára. Joe Thornton tizenöt idényt játszott a Sharksban, több mint ezer mérkőzésen viselte a klub mezét, és hosszú éveken át ő jelentette San Joséban azt, amit egy franchise-játékos jelenthet egy csapatnak. Ezúttal azonban egy másik név tartotta lázban a hokis közösséget.

”A 2024-es NHL-draft első választásának jogával a San Jose Sharks büszkén választja...” – kezdte a bejelentését Thornton, majd a Boston University játékosának nevét mondta ki:

A mindössze tizennyolc éves játékos felállt, megölelte a családját, de azt csak később árulta el, lövése sem volt arról, hogy a legendás játékos lesz az, aki bejelenti majd a picket. ”Ez nagyon menő pillanat volt” – mondta a draft után, akkor már a Sharks 71-es mezében.

Kicsivel több mint két évvel később Thornton ismét egy Sharks-mezzel (és persze zsebre dugott kézzel) állt Celebrini és a csapattársai előtt, de ezúttal egy sokkal kevésbé show-szerű esemény következett. A San Jose csapatértekezletén ő adta át a húszéves támadónak azt a mezt, amelyen már ott virított az a bizonyos C betű.

”Tudom, hogy ez a srác milyen sokat jelent mindenkinek, itt, ebben a szobában és az egész San Franciscó-i öböl térségében is... szóval Macklin, gyere ide, barátom” – mondta Thronton, aki ezalatt a két év alatt jóval több lett neki, mint egy menő ismerős. Jött a gratuláció, a tapsvihar, és persze pár hatalmas ölelés.

Így esett, hogy nem sokkal azután, hogy nyáron (akkor még) rekordot jelentő ötéves, 94 millió dolláros szerződéshosszabbítást írt alá a csapattal, 2026 szeptemberében Macklin Celebrini lett a Sharks történetének tizenegyedik állandó csapatkapitánya, egyben a klub valaha volt legfiatalabb kapitánya és az NHL legfiatalabb aktív csapatkapitánya is.

Két év nem hosszú idő, Celebrini esetében azonban ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy abból a játékosból, akiben San Jose a jövőjét látta, az a játékos legyen, akire hivatalosan rá is bízta azt.

A kinevezése utáni sajtótájékoztatón Celebrini óriási megtiszteltetésnek nevezte a kapitányságot, elmondta, mennyire kiváltságosnak érzi magát, hogy ott lehet, és ezt a mezt viselheti, de azt is hozzátette, hogy a C betű miatt nem lesz belőle más ember, és nem fog másképp dolgozni a jövőben sem.

Néhány héttel korábban, amikor még csak rebesgették, hogy ő lehet a következő kapitány, akkor sem éreztette, hogy innentől megváltozna benne bármi is.

”Még rengeteget fejlődhetek, a játékomban és a jégen kívül is. Szeretnék egyre inkább olyan játékossá válni, aki valódi vezére lehet ennek a csapatnak” – mondta.

És ez talán fontosabb mondat annál, mint amilyennek elsőre tűnik, mert a húszéves srác eddigi pályafutásának egyik furcsasága éppen az, hogy bár rengeteg dolog történt vele ahhoz képest, hogy mennyire fiatal még, de közben még ő maga sem egy kész játékosként beszél magáról.

Ami pedig még többet elmond a fiatal hokis hozzáállásáról, az a szerződésével kapcsolatban is kiütközött: a 2027-től életbe lépő új szerződésében ugyanis nem akarta kisajtolni a maximálisan elérhető fizetést magának, a tárgyalás során a legfontosabb szempontja azt volt, hogy maradjon pénz más játékosokra is.

”Azt akartam, hogy az NHL fizetési sapkájának alakulását figyelembe véve ez az összeg elsősorban a csapat számára legyen megfelelő” – árulta el Celebrini.

”Fontos volt, hogy mindenkinek jusson pénz, és olyan helyzetben legyünk, amelyben úgy tudjuk tovább építeni a csapatot, ahogyan szeretnénk. Úgy éreztem, végül sikerült megtalálnunk ezt az összeget, így valamivel több mozgástér maradt mindenki számára, és szerintem ez egyáltalán nem rossz dolog. Elkötelezett vagyok a csapat iránt" – mondta.

Celebrini nem San Joséban vette magára ezt a szerepet, hanem nagyon úgy tűnik, mindig is ilyen volt. A közeli ismerősei, csapattársai mind-mind ugyanazt mondják róla: hiába változik a város, a csapat körülötte, vagy az életkora, az edzésmunkája, a versenyszelleme minden helyzetben egészen kiemelkedő. És ami egyetlen jellemezésből sem maradhat ki az az, hogy mennyire komolyan veszi azt a közeget, amelybe kerül.

Egy 2024-ben, még a draft előtt készült NHL.com-portréban apja, Rick Celebrini felidézett egy jelenetet a kis Macklin gyerekkorából. A fia nagyjából hétéves lehetett, amikor egy mérkőzés hajrájában a bedobás előtt nem egyszerűen a korongot várta: az eredményjelző órát figyelte, utána az ellenfél kispadját pásztázta, hogy lehozzák-e a kapust, közben pedig a saját csapattársait próbálta megfelelő helyre irányítani. Rick számára az volt különös, hogy egy hétéves gyerek egyáltalán észrevette ezeket a részleteket, amiket még a felnőttek sem mindig tudnak követni.

Nyilván nem szabad ebből azt a következtetést levonni, hogy Celebrinin már hétévesen látszott, hogy egy nap NHL-kapitány lesz, de ezek a gyerekkori történetek mindig kicsit kontextusba helyezik egy játékos viselkedését.

Érdekesség, hogy akik megszólalnak róla, különösen a gyerekkorából, nem a tehetségét emelik ki, hanem inkább azt a fajta makacsságát, amivel sosem hagyta, hogy eltérítsék a tervétől, hogy ő akar a legjobb jégkorongozó lenni.

Tizenhat évesen kicsit felpörgette a középiskolai tanulmányait, elvégezte a szükséges tárgyakat és teljesítette a felvételi követelményeket, hogy a megszokottnál fiatalabban mehessen egyetemre. A cél nem az volt, hogy hamarabb legyen diplomája, hanem az, hogy hamarabb játszhasson jobb hokisok ellen.

Tizenhét évesen már a Boston University játékosa volt, ahol első egyetemi szezonjában 38 mérkőzésen 64 pontot szerzett, és ő lett a Hobey Baker Award történetének legfiatalabb győztese.

Még érdekesebb azonban, hogy az egyetemi környezetéből már ekkor olyan jellemzések érkeztek róla, amelyek később San Joséban is visszaköszöntek.

A korábbi edzői szerint amikor arról beszéltek a játékosokkal, hogy a csapat vezéregyénisége, vagy ki a leginkább követendő példa, Celebrini neve rendszeresen előkerült. Nem azért, mert ő volt a legidősebb – éppen ellenkezőleg –, hanem azért, mert az edzésmunkájában nem nagyon volt olyan gyakorlat vagy feladat, amit nem 100%-osan csinált végig.

Ryan Warsofsky, a Sharks vezetőedzője évekkel később ugyanezt erősítette meg:

2024 nyarán Celebrini megérkezett San Joséba, ahol az első két NHL-idényében Joe Thornton családjánál lakott. Thornton fiával, Riverrel, és a családnál sokat vendégeskedő, a Celebrininél egy évvel fiatalabb csapattárssal, Will Smith-szel rendszeresen együtt vacsoráztak és kosárlabdáztak, sőt, gyakorlatilag a hokilegenda kertjében játszottak szabadidejükben. Celebrini pedig később úgy fogalmazott: ”Nem is lehetnék hálásabb nekik azért, hogy rögtön az érkezésemkor otthont adtak nekem.”

Thornton elmondta, hogy otthon szinte egyáltalán nem beszéltek hokiról; egyszerűen együtt éltek, együtt töltötték az időt. Amikor viszont a játékosról kérdezték, azért bőven tudott mondani róla szépeket:

Az első NHL-idényében Celebrini gyorsan igazolta, miért őt választotta ki elsőként a Sharks. Bár sérülés miatt meccseket is ki kellett hagynia, 70 találkozón 25 gólt és 38 asszisztot, összesen 63 pontot szerzett, amivel a San Jose házi pontlistájának élén végzett.

Az NHL újoncai között pont/meccs átlagban első, gólokban és asszisztokban második, összpontszámban pedig harmadik lett, és bekerült az idény All-Rookie csapatába.

Újoncként klubrekordot állított fel a szerzett pontok és gólpasszok számában, 18 évesen pedig ő lett az NHL történetének harmadik legfiatalabb újonca Sidney Crosby és Connor Bedard után, aki egy teljes idény végén saját csapata legeredményesebb játékosa lett.

Már az NHL-es bemutatkozása is emlékezetesre sikerült: 2024. október 10-én, a St. Louis Blues ellen első mérkőzésén gólt szerzett és gólpasszt is adott, első találatára pedig mindössze 7 perc 1 másodpercet kellett várni - az 1/1-es választottak közül csak Mario Lemieux szerzett nála gyorsabban gólt az NHL-es debütálásán.

Lemieux 1984. október 11-én, a Pittsburgh Penguins színeiben, a Boston Bruins ellen mutatkozott be az NHL-ben – ő az első becserélésekor, a legelső kapura lövéséből gólt szerzett, mindössze 2 perc 59 másodperc után. Celebrini 7:01-es idejével a második, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig Auston Matthews fért fel: neki a Toronto Maple Leafsnél 2016-ban 8:21 percre volt szüksége betalálni az Ottawa Senators ellen – neki ugyanazon a meccsen a mesterhármas is összejött, plusz egy, a ráadás.

Na, de vissza Celebrinire, az idény hajrájában azért megszerezte első NHL-mesterhármasát is: 2025. április 9-én a Minnesota Wild ellen az egy mérkőzésen összegyűjtött öt pontja – három gól és két assziszt – új Sharks-újoncrekordot jelentett.

Mire 2025-ben megkapta első meghívóját Kanada felnőttválogatottjába, már nem egyszerűen egy nagyra tartott 1/1-es volt, hanem bizonyította is az NHL-ben, hogy nem volt alaptalan a felhajtás körülötte.

Celebrini 2025 tavaszán a felnőtt kanadai válogatottban is bemutatkozott. Első mérkőzését május 4-én, Ausztria ellen játszotta egy világbajnoki felkészülési találkozón, és rögtön gólt szerzett; két nappal később itt, Budapesten, Magyarország ellen egy góllal és három gólpasszal zárt.

A stockholmi világbajnokságon aztán már Sidney Crosby és Nathan MacKinnon mellett szerepelt, az első tétmeccsén egy assziszttal járult hozzá Kanada győzelméhez Szlovénia ellen. Amikor később arról kérdezték, mit adott neki a válogatottság, nem egy-egy dolgot emelt ki, hanem az egész közeget meghatározónak nevezte a fejlődése szempontjából.

Celebrini azt mondta, elsősorban azt figyelte, hogyan készülnek, hogyan állnak a játékhoz, és egyáltalán hogyan működnek a világ legjobbjai.

A tanulás ugyanakkor nem egyirányú történet volt, MacKinnont például különösen meglepte, amit a tizennyolc éves csapattársán látott, saját bevallása szerint ő is tanult tőle.

Az összehasonlítás azért is érdekes, mert MacKinnon maga is 1/1-es választottként, tizennyolc évesen érkezett az NHL-be.

Crosby néhány hónappal később szintén csak dicsérni tudta a fiatal honfitársát.

Egy évvel később Celebrini már nem elsősorban tanulni érkezett a kanadai válogatotthoz: tizenkilenc évesen bekerült a 2026-os olimpiai csapatba, és hat mérkőzésen öt gólt, összesen tíz pontot szerzett a Kanada ezüstérmével záruló tornán.

Néhány hónappal később a világbajnokságon már kapitányként irányította Kanadát: tíz mérkőzésen 14 pontot szerzett, a torna legjobb csatárának választották, és bekerült az All-Star-csapatba is.

Celebrini közben saját sikereit sem valamiféle véletlenként kezelte, amikor arról kérdezték, meglepte-e, milyen gyorsan jutott el idáig, nem közhelyeket puffogtatott, pontosan tudja, hogy mennyi munkát pakolt bele, és el is hiszi, hogy helye van ezen a szinten:

A 2025–26-os NHL-idény számszerű bizonyítékot is adott minderre. Celebrini 45 gólt szerzett és 70-et készített elő, a 115 pont pedig új San Jose Sharks-rekordot jelentett, az egész NHL-t tekintve pedig negyedik lett a pontversenyben.

Érdekesség, hogy a korábbi klubrekord 114 pont volt – azt Joe Thornton tartotta. Amikor Celebrini beelőzte, Thornton videóüzenetben gratulált neki, azt kívánta neki, döntsön meg még sok saját rekordot.

”Mack, tudod, mit gondolok rólad és a játékodról” – mondta Thornton a Celebrininek küldött gratuláló videóban.

A Sharks 2026 nyarán újabb egyértelmű jelét adta annak, mennyire hosszú távon számol vele a már említett 94 millió dolláros szerződéshosszabbítás formájában, de Celebrini mindeközben már nemcsak San Joséban lett fontos szereplő, hanem annak az új NHL-generációnak is az egyik legismertebb arcává vált, amely nagyon fiatalon kap komoly felelősséget, és közben a jégen kívül is egyre láthatóbbá válik.

Ennek egyik ékes példája, hogy idén Celebrini került az EA Sports NHL 27 borítójára, ezzel a sorozat történetének legfiatalabb játékosa lett, aki a videójáték borítójáról nézhet vissza ránk.

A Sharks fiatal kapitánya szerepelt már a The Hollywood Reporter címlapján is, és egyre inkább úgy tűnik, olyan intenzív médiafigyelem alakult ki körülötte, amilyet korábban mondjuk Sidney Crosbynál láthattunk – de érdemes kiemelni akár az olimpiát követő Jack Hughes-őrületet is.

Az NHL In Focus Celebrinit a napokban Cole Caufielddel és Matthew Schaeferrel együtt mutatta be ennek az új hokis generációnak a képviselőjeként, ahol a főszereplők is bevallották, egyre inkább érzékelik, hogy a liga ezen a téren folyamatosan változik.

Celebrini szerint a korábbi generációk játékosai ugyanúgy szórakoztak és hülyültek az öltözőben vagy a meccsek előtt, csak ezekből a pillanatokból jóval kevesebbet látott a közönség, mert nem került fel minden azonnal a közösségi médiába.

”Szerintem fontos lenne, hogy a hokisok személyiségéből valamivel többet is megmutassanak” – mondta.

Úgy látja, rengeteg karakteres figura van a ligában, akiket a szurkolók valójában alig ismernek. Ebben az értelemben Celebrini nemcsak egy nagyon fiatal sztár, hanem annak a korszakváltásnak is a része, amelyben az NHL legjobb fiatal játékosai már nemcsak a jégen, hanem azon kívül is sokkal láthatóbbá válhatnak az egészen közeli jövőben.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a pályafutása nagyobbik része még bőven előtte van.

A Sharks szeptember 20-án az Anaheim Ducks otthonában vereséggel kezdte meg az előszezont, az alapszakasz első mérkőzését pedig október 1-jén játssza a Florida Panthers ellen – magyar idő szerint október 2-án, pénteken hajnali 4 órától.

”Mindannyian nagyon izgatottak vagyunk” – mondta Celebrini.

A többit pedig majd meglátjuk.

Macklin Celebrini 2006. június 13-án született Vancouverben, Kanadában. Center, balkezes ütőfogással játszik, a San Jose Sharksban a 71-es mezt viseli. A Sharks a 2024-es NHL-draft első helyén választotta ki.

Eddigi fontosabb eredményei: 2024-ben, 17 évesen minden idők legfiatalabb Hobey Baker Award-győztese lett; első NHL-idényében 63 pontot szerzett és harmadik lett a Calder Trophy szavazásán; 2025–26-ban 82 mérkőzésen 45 gólig, 70 asszisztig és 115 pontig jutott, amivel új Sharks-franchise-rekordot állított fel; a 2026-os milánó-cortinai olimpián hat mérkőzésen öt gólt és tíz pontot szerzett Kanada ezüstérmes csapatában; ugyanabban az évben Kanada csapatkapitánya volt a világbajnokságon, ahol a torna legjobb csatárának választották; 2026 nyarán öt évre, 94 millió dollárért hosszabbított San Joséban, szeptemberben pedig húszévesen a Sharks történetének legfiatalabb állandó csapatkapitánya lett.

NHL-pályafutása első két idényében 152 mérkőzésen 70 gólt, 108 gólpasszt és 178 pontot szerzett.