Ifj. Ocskay Gábor emléke a mai napig tart.
Egy 4-0-ás elvesztett sorozat és egy 3-1-re, hazai pályán elvesztett utolsó meccs után állva zúg a vastaps és a „szép volt fiúk” a teltházas fehérvári csarnokban, ami az előzmények ismerete nélkül minimum furcsa látvány. Mert akkor jöjjön a száraz tény: az osztrák bázisú bajnokság döntőjében a jóval esélyesebb és nagyobb költségvetéssel működő Red Bull Salzburg söpréssel nyerte a bajnoki döntőt. Az első meccset leszámítva gyakorlatilag esélyt sem adott a fehérvári ellenfélnek nemhogy a párharc, hanem egyetlen meccs megnyerésére sem.
A legtöbb újságírói kérdés a Fehérvár jellemzően magyar válogatott tagjai felé mégis így kezdődött: „Gondoltad volna?”, „Aláírtad volna?” Mert, noha az építkezés évtizedek óta zajlik, mégis ki kell kötni: ez az eredmény minden eddiginél magasabb, az elvárásokat is túlszárnyalta.
Világbajnokság
Nincs magyar kormánygarancia a hoki-vb-re, a finn-lett pályázat maradt versenyben
2 ÓRÁJA
Székesfehérvár: sportnagyhatalom
Különös jelenet a férfi kosárlabda bajnokság felsőházában. Az Alba Fehérvár – Falco KC Szombathely rangadón a kezdődobást a valaha ugyan szebb napokat látott focicsapat még mindig népszerű, rekordokat döntögető csatára, Nikolics Nemanja végzi el. Máris két, a Fejér megyei székhelyen népszerű, országosan is követett, gyakran nemzetközi színtéren megjelenő sportág. És akkor még nem beszéltünk a korábban szintén európai kupasikereket elérő női kézilabdacsapatról vagy a jóideje a városban megrendezett Gyulai Memorialról, ami sorra hozza a városba az atlétika olimpiai és világbajnokoait.
Amikor Nikolics megkapta a névre szóló fehérvári kosárlabdamezt, Salzburgban már készültek az osztrák jégkorongliga döntőjének harmadik meccsére – egy fehérvári csapattal.
Hogy megértsük, mit jelent a jégkorong Székesfehérváron, egy kicsit vissza kell menni az időben. A csapat jogelődje, a Budapest Volán SC már 1970-ben megalapította jégkorong-szakosztályát, a megyeszékhelyre azonban csak hét évvel később költözött. Ekkor épült ugyanis az ország második vidéki szabadtéri jégkorongpályája (azelőtt csak Budapesten és Dunaújvárosban volt), ami új horizontot nyitott a sportágnak.
Az első fehérvári vezetőedző, Kertész József neve mellett talán többeknek ismerős Ocskay Gáboré, aki még ugyanebben az évben, 1977-ben szisztematikusan kezdte el toborzó munkáját a város iskoláiban. Ráadásul a következő évben már a felnőtt bajnokságban is el tudott indulni a fehérvári csapat. Csupán három év kellett hozzá, hogy 1981-ben – természetesen első vidéki városként – bajnoki címet ünnepeljenek.
ifj. Ocskay Gábor, az örök A-csoportos
Az 1980-as évek első fele három csapat dominanciáját, sőt mi több kizárólagos jelenlétét hozta. Évekig három csapattal zajlott ugyanis a bajnokság: a Ferencváros és az Újpesti Dózsa osztozott mindig a bajnoki címeken, az Alba Volán pedig általában a 2-3. helyen végzett. Nem segített a rendszerváltás sem a csapatnak. A hirtelen megváltozott gazdasági helyzet és a város mögül kieső Videoton gyár általános regressziót eredményezett Székesfehérváron. Az évtized közepén azonban újabb generáció jelent meg, akik ismét hosszú időkre meghatározták nemcsak a város, hanem a magyar válogatott képét is.
Így lett tehát bajnok 1999-ben ez a többnyire az 1970-es évek közepén született generáció. Ez a csapat uralta a 2000-es éveket, 2001-2012 között egyetlen olyan év volt, amikor nem Fehérvárra került a bajnoki trófea. Az egyre népszerűbb csapatsport hazai központja lett tehát Székesfehérvár. Volt, hogy világversenyeket rendeztek itt, de itt lépett jégre először Magyarországon a kanadai válogatott. Ez idő alatt nyilván változott a csapat, de érdemes ránézni a kezdő időkre. 1999-ben az akkor még nagyon fiatal Budai Krisztiánnal a kapuban, a mezőnyben olyan, korszakot meghatározó nevekkel lettek bajnokok, mint Kangyal Balázs, Palkovics Krisztián, a később vezetőedzővé vált Énekes Lajos vagy ifj. Ocskay Gábor. Valóban, a hőskorban komoly szervezőmunkát végző családfő fia is ott volt az évekig meghatározó csapatban.
https://i.eurosport.com/2022/04/16/3356284.jpg
26 éven át volt a fehérvári jégkorong része, amíg 2009 márciusában szívelégtelenség miatt tragikus hirtelenséggel el nem hunyt. A számos bajnoki cím és magyar válogatott siker oszlopos tagja a legkülönfélébb megtiszteltetésekben részesült halála után. A város díszpolgára lett, a klub és a magyar válogatott is visszavonultatta a 19-es mezt, 2015-ben pedig szobrot állítottak a róla elnevezett jégcsarnok elé. A csapat még a nevét is megváltoztatta: Fehérvár AV19 – mezszámával emlékeznek rá.
A család, de egyben a magyar jégkorong tragédiája is, hogy két hónappal azelőtt hunyt el, hogy a válogatott bemutatkozhatott az elit világbajnokságon. Egy magyar jégkorongozó van, aki feljutott az elit-vb-re, de sosem esett ki onnan: az örök A-csoportos ifj. Ocskay Gábor.
Nemzetközi vizeken
A fentebb említett rendkívüli hazai dominancia egyértelművé tette: az Alba Volán kinőtte a hazai bajnokságot. Egy időben még párhuzamosan játszott a magyar bajnokságban és az Interligában, ahol a környék országaiból jöttek össze csapatok, az igazi nagy áttörés azonban 2007 volt. Ekkor csatlakoztak az EBEL-hez, vagyis az osztrák bajnoksághoz, ami két évvel ezelőtt ICE HL-re (International Central European Hockey League) változtatta nevét.
Az idei szezonban a nyolc osztrák csapat mellett egy cseh, egy szlovák, egy szlovén, két olasz csapat és a Fehérvár szerepelt. Nem kell ecsetelni a fenti hokinemzetek és a mieink közötti történelmi különbségeket. A 14 csapat közül csak az osztrák határon fekvő, 15,000 fős olasz kisváros, Bruneck rendelkezik kisebb csarnokkal.
Az első években még általában a tabella alján szerepelt a kezdetekben a szlovák Ján Jaško által irányított csapat. A fehérváriak közel 1 millió eurós költségvetése a legkisebb volt abban az évben a bajnokságban, 2012-ben és 2015-ben azonban az alapszakasz 6. helyén zárva bejutottak a rájátszásba.
Erre most már egymást követő két szezonban is lehetőség volt. Fontos különbség azonban, hogy idén az anyagilag és játékosállományban jelentősen kiemelkedő Red Bull Salzburg és a Villach mögött harmadik helyen végeztek. De talán még nagyobb, hogy párharcot, párharcokat is tudtak nyerni a rájátszásban. A negyeddöntőben az olasz Val Pusteria ellen 4-0, a Villach ellen becsúszott egy vereség.
Akkor jöhet a ljubljanai csoda?
A döntőben való részvétel ráadásul jégkorong Bajnokok Ligája-indulást ér. Az osztrák mint alapító liga ugyanis három csapatot delegálhat: a bajnokot és az alapszak az első két helyezettjét. Mivel azonban a Red Bull Salzburg nyerte az alapszakaszt is, így a döntőbe jutás már garantálta az európai szereplést.
Mi várhat a CHL-ben a fehérváriakra? Hiába alapító liga az osztrák, a sorozat erős tagjai a svédek és a finnek, rajtuk kívül német és cseh klub tudott döntőbe jutni. A Bajnokok Ligáját 2014 óta rendezik ebben a rendszerben (32 csapat 8 csoportban, majd egyenes kiesés nyolcaddöntőkkel), az eddigi hét kiírásból hatot svéd csapat nyert, négyet a Frölunda. Az osztrák ligából bejutó csapatok többnyire a csoportkörig jutottak, ez alól kivétel a Red Bull Salzburg 2018 elődöntős szereplése. Bár igaz, a legutóbbi szezonban mindhárom kvalifikált csapat bejutott a legjobb 16 közé.
Egyelőre azonban van egy másik komoly hozadéka ennek a sikernek. Május 3-8. között Ljubljanában rendezik a Divízió 1/A világbajnokságot 5 csapat, többek között a magyar részvételével.
Mivel az orosz és belorusz válogatott kizárása miatt a mi szintünkről vittek fel két válogatottat, így az eddigieknél nagyobb lehetőség van kiharcolni a feljutást. 2009-ben Svájcban, 2016-ban pedig Szentpéterváron vettek részt a legmagasabb ligában. 2022-ben Finnország van egy újabb albás generációval jöhet ez össze. Hári János, Bartalis István, Magosi Bálint vagy Erdély Csanád ragadhatja meg az újabb lehetőséget.
Jégkorong
Nem hosszabbítja meg szerződését a jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya
TEGNAP 12:02
Világbajnokság
A németek legyőzték Kazahsztánt
22/05/2022 16:09