MotoGP-teszt: összetörte magát a címvédő Sepangban, felzárkózóban a Yamaha

A köridőket a teszteken mindig fenntartásokkal kell kezelni – különösen Sepangban. Itt 18 hivatalos tesztet rendeztek 2011 óta és csak kétszer lett bajnok az a motoros, aki ezeken a teszteken a legjobb időt futotta: Casey Stoner 2011-ben, valamint Marc Marquez 2014-ben. Ugyanakkor nem véletlenül jön ide mindig a mezőny, hiszen sok szempontból kedvezőbb vonalvezetés ez a tesztelés kapcsán, mint mondjuk Barcelona vagy Valencia. Ezen felül alacsony a tapadás, így az elektronikát is könnyebb megérteni. Ha van hátránya ennek a helyszínnek, az a nagy meleg. A hőség elnyomja a motorok erejét – a gázadáskor kicsit tompább, "kedvesebb" lesz a motor, mint mondjuk egy csípős reggelen Le Mans-ban vagy Silverstone-ban.

Ez pedig egy kritikus pont az idei tesztidőszakban. A MotoGP-ben ugyanis 2 évre befagyasztják az erőforrások fejlesztését (gazdasági megfontolásokból), így az Aprilia, a Ducati és a KTM óriási nyomás alatt volt: olyan erőforrást kellett fejleszteniük erre az évre, amivel két éven át versenyképesek lehetnek. Mindez a Hondára és a Yamahára nem vonatkozik, hiszen a japán márkák az elmúlt évek gyenge eredményeinek köszönhetően kedvezményekben részesülnek – ők szabadon fejleszthetnek majd tovább.

A Ducati emiatt hatalmas dilemmában volt. Amíg a tavalyi GP24-en futó versenyzők a megfelelő beállítások és a gyilkos tempó megtalálásával voltak elfoglalva, addig a gyári motorosok hatalmas fejlesztői munkát végeztek a GP25 nyergében. A GP24 egy kiemelkedő gép volt, amely a jelek szerint idén is ott lehet majd a mezőny elejében. A kérdés csak az, hogy tud-e jobb motort építeni annál a Ducati. Úgy tűnik, erről ők sincsenek meggyőződve.

A bolognai gyártó az új erőforrásra fókuszált. A GP25 erőforrás nagyobb motorerőt ad, finomabb erőátvitel mellet ugyanakkor a féktávokon hátrányt jelent a korábbi verzióval szemben. Úgy tűnik, több a kockázat ha váltanak, mint ha megtartják a régit – épp ezért jó eséllyel egy hibrid megoldás mellett dönthetnek és az idei gép a tavalyinak egy frissített változata lehet majd. A GP24 még mindig kiemelkedő: ha a köridőket nézzük, a tavalyi Ducatit használók mentek a legjobban ezen a teszten és volt, aki még Bagnaia tavalyi idejét is túl tudta szárnyalni. Morbidelli és Alex Marquez nagyon jól mentek és az újonc Aldeguer is hamar felvette a ritmust. Ezek alapján retteghetnek a riválisok: a cím idén várhatóan Bagnaia és Marc Marquez között dőlhet el.

Quartararo zárta az élen az első napot a Yamahával – még a novemberi futamról származó kvalifikációs idején is javítani tudott. Ezt a tempót azonban nem csak egy napig tudta fenntartani – a teszt során végig ott volt az elejében és közel 9 tizedet javított a tavalyi idejéhez képest. Több erő, nagyobb sebesség, jobb féktávok és már egy körön is használható a Yamaha – de még mindig nem tökéletes. Jack Miller arról beszélt, hogy a Yamaha eleje szinte álomszerűen működik, ugyanakkor a hátsó tapadással a lassú kanyarokban továbbra is gondok vannak (hasonló problémákkal küzd egyebek mellett a Honda is). Hoztak új vázat, de a tapadási gondokat az sem oldotta meg. És az elektronikával is nagyon sokat kell még haladniuk.

A motor még nincs azon a szinten, hogy versenyre lehessen kelni vele a Ducatikkal, de olyan különleges versenyzők irányítása alatt, mint Quartararo, alkalmanként akár a dobogóért is harcban lehetnek. Nagyon jókor jött a Pramac mint szatellitcsapat érkezése is két tapasztalt motorossal (Miller és Oliveira), akik gyakorlatilag gyári támogatással mennek. Így a fejlesztések is jobban ütemben haladnak, nem is csoda hogy előre tudtak lépni.

Joan Mir élete legjobb hondás tesztjét futotta. A spanyol ismét életjeleket mutatott: az első két napon a 6. hely volt az övé, ami egész biztató. Jött új váz, amivel jobban lehetett fordulni és a féktávokon is segített; de érkezett új aero-csomag és erőforrás is. Az új erőforrás és az aero-fejlesztések enyhe javulást hoztak csak, de egyelőre jobban kezelhető a motor. A gép eleje remekül működik, jobb a kezelhetőség és a versenyzők kezdik visszanyerni a magabiztosságukat a nyeregben: Zarco több mint 4 tizeddel, Marini 7 tizeddel, Mir pedig majdnem 1,4 másodperccel volt gyorsabb, mint a tavaly novemberi versenyhétvégén.

Az Aprilia számára borzalmasan indult a teszt: az első napon Jorge Martin és Raul Fernandez is megsérült. Fernandez el is törte a bal kezét, így rögtön a legelején ki kellett szállnia, Jorge Martin pedig a jobb kezén és lábán törte össze magát. Martin így a legközelebbi, burirami tesztet is ki kell, hogy hagyja majd, új motorjával pedig majd csak az első versenyhétvégén ismerkedhet össze közelebbről. Rajtuk kívül egyébként Fabio Di Giannantonio is perecelt a Ducatival: az olasz egy balul sikerült egykerekezést követően törte el a kulcscsontját, így ő is értékes kilométerektől esett el.

Az Aprilia Martin hiányában visszahozta Savadorit (aki a shakedown-teszt alatt dolgozott), de így is két jelentős hiányzójuk volt, ami aláaknázta a teljes további programot. Ai Ogura még újonc, ő még csak ismerkedik a MotoGP-vel, így leginkább Bezzecchi visszajelzéseire hagyatkozhatott a noalei gyártó. Az olasz egyébként jó tempót produkált és egész jól ráérzett az idei gépére. Bezzecchi szerint rengeteg erővel tudnak gazdálkodni, ugyanakkor dolgozniuk kell még az elektronikán, hogy ezt az erőt át tudják vinni az aszfaltra. De hogy ez az optimizmus mire lesz majd elég a szezon során, az egyelőre kérdőjeles.

Az osztrákok lehetnek a teszt és az idei esztendő nagy vesztesei. A gyár brutális anyagi problémái ellenére eddig úgy tűnik, teljes szezont futhatnak. Versenyképesség terén azonban nem állnak túl jól. Acosta azt mondta, hogy boldog a teszt után, de az újságírók az arckifejezéséről és a testtartásáról nem ezt olvasták le. És a spanyol így is az egyetlen, aki tart valahol a mezőnyhöz képest. Binder egy másodpercre le volt maradva tőle, a két Tech3-as pedig messze mögöttük kullog csak. Alig bírnak befordulni az új gépükkel. A féktávok komoly problémát jelentenek most a KTM-nek.

Szerző: Baranyai Balázs