MotoGP: Marquez közbeszólt, Bagnaia a világbajnok

Az elrontott katari verseny után nem sok veszítenivalója maradt Jorge Martinnak, aki így nyugodt szívvel támadhatott a zárófordulóban. Neki csak győzelmekkel maradt esélye Bagnaia ellen, így ennek szellemében oda is tette magát a sprintfutamon.

A sprint eleinte főleg Vinales és Brad Binder remekléséről, valamint a két összetett menő csatájáról szólt. Jorge Martin – ha lehet így fogalmazni – helyretette kicsit olasz riválisát és a többiek után eredt. A spanyol végül egyesével levadászott mindenkit és magabiztosan nyert. Mögötte Binder, Marc Marquez és Vinales értek célba – Bagnaia gyenge tempót produkálva mindössze az 5. helyen zárt. Így 14 pontosra csökkent Martin lemaradása a főfutamra, de így is legalább a dobogón kellett beérkeznie ahhoz, hogy bármi esély maradhasson a végső győzelmére.

A rajt tökéletes volt. Bagnaia fordult elsőként, Martin pedig ott jött mögötte. A két esélyes már épp kezdte leszakítani a többieket, amikor két kör után jött az első drámai jelenet. A célegyenes végi féktávon a szélárnyék megviccelte Jorge Martint, aki durván ráesett Bagnaiára a féktávon – kis híján fel is öklelte őt. Az elmért féktáv következménye végül egy néhány helyes visszaesés lett, ami nagyban nehezítette a spanyol amúgy sem egyszerű dolgát.

Martin egyesével előzgette az előtte lévőket, 22 körrel a vége előtt azonban elérkezett számára a végállomás: Marc Marquez. Egy jobbos kanyarban Martin megkísérelte az előzést, Marquez mellé ért teljes mértékben és az ideális íven, majd a hondás spanyol váratlanul visszatámadott a külső íven. Kontakt lett a vége, aminek következtében mind a ketten a sóderágyban kötöttek ki – Marquez ráadásul hatalmasat repült. Véget ért a vb-harc.

Elég véleményes volt ez a szituáció – igazi versenybaleset. Amiért azonban a leginkább elő lehet/kell venni Marquezt, az a tisztelet hiánya. Bagnaia és Marquez nem csak néhány pontért küzdött ezen a vasárnapon, hanem egy világbajnoki címért. Épp ezért elvárható lenne a többiektől, hogy körültekintőek legyenek a két érintett kapcsán és az ilyen necces visszatámadásokat inkább mellőzzék. Marquez azonban nem engedett, így Valentino Rossi után újabb embert fosztott meg az összetett elsőségtől – vagyis hogy küzdhessen az összetett elsőégért.

Martin több hibát is elkövetett idén, bőven van felelőssége abban, hogy lecsúszott az első helyről. Ez egy szerencsétlen szituáció volt, ahol ő sokat kockáztatott, Marquez pedig nem engedett. Kár, hogy így dőlt el a szezon.

Bagnaia az esetet követően reflexből visszavett és elengedte az őt üldöző két KTM-et. Binder később hibázott és visszaesett – később a 4. helyre tudott visszajönni. Miller azonban – szintén az első helyről – bukott hatalmas előnyből, így Bagnaia ismét az élen találta magát. Az olaszt Zarco és Di Giannantonio üldözte a hajrában. A Gresini csapat olasz versenyzője végül egészen meg is tudta őt szorongatni, ám az 1-es végül behúzta a valenciai fordulót és stílszerűen győzelemmel zárta le az évet.

Bagnaia idén sem tudott kellően kiegyensúlyozott lenni, de tempóban nem volt párja ebben a szezonban. Főleg ennek köszönhette azt, hogy meg tudta védeni a címét és pályafutása során harmadszor lehetett világbajnok (másodszor a királykategóriában).

A Moto2-ben Fermin Aldeguer zsinórban negyedszer is nyerni tudott, így a spanyol összetettben megszerezte a harmadik pozíciót és a következő szezon egyik nagy esélyesévé lépett elő. A második helyen Aaron Canet ért be Alonso Lopez és az év végére megtáltosodó Marcos Ramirez előtt. A világbajnok Pedro Acosta elengedte ezt a fordulót Tony Arbolinóhoz hasonlóan – utóbbi még csak pontot sem szerzett végül.

A Moto3-ban bekövetkezett az, aminek már épp ideje volt: Ayumu Sasaki idén először felállhatott a dobogó legfelső fokára. A japán motoros – csapattársával, Veijerrel karöltve – szenzációs tempót diktált, ami alaposan meg is tizedelte az élmezőnyt. Veijert végül bedarálták a riválisok, Sasakit azonban már nem tudták elkapni. A Husqvarna így csapatvilágbajnok lett és Sasaki is minimális lemaradással maradt alul összetettben. Masia ugyanis ellazázta a futamot és csak a 13. helyen zárt – a dobogóra pedig David Alonso és Ortola fért még fel Veijer előtt.