Idén húsz éves az egyetemes sport egyik legnagyobb teljesítménye, amely Tiger Slamként vonult be a

Tiger Woods a 90-es évek végén robbant be a golf világába, ám igazi dominanciája a 2000-es években volt tapasztalható, jóllehet azt követően is nyert rengeteg tornát és még 40-en felül is tudott Major-viadalon győzni. De volt egy időszak, amely párját ritkítóan sikeres volt, egy 12 hónapos sorozat, amelynek hatása később nem csak Tiger Woods pályafutását, de a golfot, mint sportágat is alapjaiban határozta meg. Woods ez idő alatt 12 tornagyőzelmet jegyzett, közte négy Major-sikert. De kezdjük az elejéről. Tiger Woods a 2000-es idényt három tornagyőzelemmel kezdte, majd az áprilisi Masters a számára csalódást keltő 5. hellyel zárult.

De az egyetemes sportban sem történt sok ehhez hasonló. De mi is történt valójában? Tiger Woods júniusban megnyerte a U.S. Opent, majd az egyetlen európai Major-versenyen, a júliusi The Open Championshipen (British Open) sem talált legyőzőre, ezt követően pedig az augusztusi PGA Championshipet is behúzta, így sorozatban három Majort nyert meg. Azon már szinte meg sem lepődött senki, hogy az évad végéig egy World Golf Championship sorozatba tartozó torna trófeája is bekerült a vitrinbe, nyert a Jack Nicklaus nevével fémjelzet meghívásos versenyen, majd győzelemmel kezdte a 2001-es szezont is, mégpedig a másik legenda, Arnold Palmer tornáján diadalmaskodva. Ehhez még hozzá csapta a The Players Championship trófeáját is és így érkezett meg az áprilisi Mastersre, amelyen szintén nem talált legyőzőre. Tiger Woods a 12 hónapos sorozat végeztével elmondhatta magáról, hogy egy időben volt mind a négy Major, a U.S. Open, az Open, a PGA Championship és a Masters bajnoka. Ez a történelmi tett vonult be Tiger Slam néven a sportág történelemkönyvébe. Mindez ugyanakkor nem több, mint pusztán tornák felsorolása, amely messze nem mutatja meg azt a hihetetlen dominanciát, amelyet Tiger Woods gyakorolt a mezőnyre.

A golfban persze voltak a Tiger Slam előtt is elképesztő teljesítmények, ám ilyen fokú dominanciát sem előtte sem azóta nem látott a sportág, de talán a sportvilág sem nagyon. Woods nemes egyszerűséggel átgázolt a mezőnyön, rekordokat adott át a múltnak és újakat, többnyire máig megdönthetetleneket állított fel, de mindezt talán a számok mutatják meg a legjobban. Pusztán a Tiger Slam során megnyert négy Majort tekintve Woods:

Már ezek a számok is hihetetlenek, de van ennél még demoralizálóbb az Woods teljesítménye a 2000-es U.S. Openen, amelyet 15 ütés előnnyel nyert. A korábbi rekord 13 ütés volt...1862-ből. A British Openen 8 ütést vert a második helyezettre. Woods kilenc alkalommal nyert a PGA Touron a rekordok sorozatát hozó 2000-es idényben. Minden létező egyéni elismerést begyűjtött, az első, a második és a harmadik körös score-ok tekintetében is az élen állt az összesítésben, neki volt a legjobb átlaga a par 3-as, a par 4-es és a par 5-ös szakaszokon, az első és a hátsó 9-en. Kis túlzással nem volt olyan statisztikai mutató, amelyben nem az ő neve állt az első helyen.

Egy ilyen idényt követően természetes, hogy folyamatosak voltak a viták arról, hogy akkor most Woods teljesítménye minden idők legjobbja-e, egyáltalán összehasonlítható-e bármelyik korábbi sportsikerrel, teljesítménnyel. Történelminek nevezték, Wayne Gretzky 212 pontos idényével vetették össze, Michael Jordan playoff szerepléseit hozták fel példaként, de igazából az almát hasonlították össze a körtével, hiszen Woods egy egyéni sportágat dominált korábban sosem tapasztalt módon, ráadásul sem Gretzky, sem Jordan nem mondhatta el magáról azt, hogy sikereik saját sportágukra ekkora hatást gyakoroltak volna.

A golfban egészen addig nem fordult elő, hogy valaki ilyen komplett játékkal rendelkezett volna. Voltak nagyot ütő játékosok, mint például John Daly, de ő a játék más elemében meg sem közelítette Woodsot, aki a rövidjátékot és a gurítójátékot is tökélyre fejlesztette. Soha addig nem tapasztalt játékintelligenciával és taktikával játszott az adottságainak köszönhetően. Erőben és hosszban is az élen járt, ám a személyében először volt a mezőnyben olyan játékos, aki a játék minden elemében zseniális volt. A hosszú ütéseket hihetetlenül kontrollált vasütések követték, a greeneken alig hibázott, és ott volt a mentális erő, amely képesség abban volt a segítségére, hogy a fontos pillanatokban szinte mindig jó döntéseket hozott és egyszerűen nem hibázott. Érinthetetlen volt.

Tiger Woods történelmi sorozatát követően minden megváltozott. Megváltoztak a televíziós közvetítések, a golf egy csapásra az egyik legnézettebb sporteseménnyé vált, de immáron nem csak a tengerentúlon, hanem a világ más országaiban is. A csatornák versengtek a közvetítési jogokért, ezáltal a pénzdíjak olyan magasságokba emelkedtek, amelyeket korábban elképzelhetetlennek hittek. Woods dominanciája ráadásul a sportág alapvetéseit is átírta, a szabályalkotók kénytelenek voltak változtatni többek között a pályákon is. Többet meghosszabbítottak, vagy volt olyan, amelyen elkezdték nehezíteni a játékot különböző átépítésekkel, akadályokkal, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy játékos 5-10 ütést ver a második helyezettre.

Miután Woods a négy nagy tornát nem egy naptári évben csinálta meg, ezért Grand Slamként sohasem hívhatták, bármennyire is történelminek számított a sorozat. A Grand Slamet a golfban mindezidáig egy valaki, Bobby Jones tudta megcsinálni, jóllehet Jones idejében, a 30-as években két profi és két amatőr Majort rendeztek. Az újságírók bajban voltak azzal, hogy minek nevezzék Woods történelmi tettét, de Tiger édesapja, Earl Woods megoldotta a problémájukat, a méltán híres Sports Illustratednek egy interjúban ezt mondta:

Hát így kapta meg a golf, de talán az egyetemes sport egyik legnagyobb teljesítménye a Tiger Slam  nevet.

(Forrásként a GoldDigest, GolfChannel, Wikipedia oldalak témába vágó cikkei, valamint saját jegyzetek kerültek felhasználásra.)