A veterán golfos esete bizonyítja, hogy az álmok tényleg valóra válnak

Richard Bland 1998-ban kezdte pályafutását az európai Touron, mégpedig egy 99. helyezéssel a British Openen. A legrangosabb sorozatban azonban nem tudta megvetni a lábát, kiesett, így a második vonalnak számító Challenge Touron kellett harcolnia az újbóli European Tour tagságért. 2001-ben visszatért a legmagasabb szintre, miután megnyerte a Challenge Tour Grand Final névre hallgató idényzáró tornáját. Voltak versenyek, ahol közel állt a győzelemhez, így például a rangos Irish Openen, ahol végül playoff során kapott ki. A Challenge Tour – European Tour vonal közti ingázás ezt követően is folytatódott, valahogy a legmagasabb szinten nem tudta megvetni a lábát. Amikor pedig már úgy tűnt, hogy sikerülhet, akkor viszont közbeszólt az élet. Például 2016-ban, amikor akkor a kereseti listán az igen előkelő 27. helyen zárt. Ám az igazi áttörés ezúttal is elmaradt, ennek okát viszont nem a golfpályán kellett keresni, hanem azon kívül. Bland bátyja ugyanis egy ritka betegség miatt kómába esett, az otthoni problémák pedig kihatottak a formájára, az idény végén el is veszítette a kártyáját. 46 évesen döntési helyzetbe került, vagy ismét megpróbálkozik a Challenge Tourral, vagy visszavonul.

„Mit tehettem volna? Folytattam. Feltettem magamnak a kérdést, hogy a következő 3-4 évben ugyan mi a fenét csinálok, ha a befejezés mellett döntök? Maximum a hasamat növesztem. Így elmentem a Challenge Tourra, mert tudtam, hogy vissza fogom tudni küzdeni magam oda, ahova tartozom. És itt most nem szeretnék tiszteletlen lenni a Challenge Tour játékosokkal szemben. Nagyszerű srácok, de én nem barátkozni mentem oda, habár a végén köttettek komoly barátságok közöttünk. De tudtam, hogy képes vagyok visszajutni.” – beszélt a három évvel ezelőtti időszakról a tornagyőzelmét követően a könnyeivel küszködve.

A patinás The Belfry pályán Bland ráadásul nem akármilyen játékkal rukkolt elő. A négy nap során mindössze egy bogey került fel a kártyájára, ez is egy ritka rekord. Érdekes, hogy az egyik legjobb barátja megálmodta a győzelmét, Bland szerint amikor ezt megtudta az első nap után, abba kapaszkodott.

Bland vasárnap a kétszeres European Tour tornagyőztes, mindössze 24 esztendős olasz Guido Migliozzit győzte le playoff során. A győzelem még annak ellenére sem jött könnyen, hogy a torna négy napja során mindössze egy bogey került fel a kártyájára.

„Tökösség kellett ahhoz, hogy pár éve visszatérjek 46 évesen a Challenge Tourra. A legtöbb játékosnak az apja lehetnék, annyival fiatalabbak nálam. De lehajtottam a fejemet és csináltam a dolgom. Ebben nagyon jó vagyok. Óriási küzdőszellem van bennem. Ha valamit elhatározok és valamibe fejest ugrok, akkor azt végig is csinálom. Most is ezt tettem.” – beszélt az elmúlt évek embert próbáló időszakáról Bland, majd ezt követően elhangzott a győzelmét követő sajtótájékoztató talán legfontosabb üzenete.

Richard Bland sok helyen megfordult, rengeteg tornán játszott, komoly hullámvölgyeket kellett megmásznia, de egy valami, pontosabban egy valaki mindig kitartott mellette, illetve ő is kitartott egy valaki mellett, ez a valaki pedig nem más, mint edzője, aki az idők során inkább baráttá vált, Tim Barter.

„Az, hogy mindezt Timmel együtt élhettem át, mindennél többet jelent. Húsz éve vagyunk együtt és az idők során nagyon szoros barátság alakult ki közöttünk. Az, hogy itt volt a tornán és a 18-as befejező szakaszon összeölelkeztünk nagyon különlegessé teszi ezt a sikert. Ez a győzelem legalább annyira az övé is, mint az enyém. Hihetetlen mennyiségű munkát és időt ölt belém, hitt bennem akkor is, amikor szinte már én sem hittem magamban. Mindig bíztatott és a hite és a bizalma most kifizetődött.” – beszélt az edzőjéhez fűződő különleges viszonyáról Bland.

Richard Bland vasárnap késő délutánig a legtöbb tornán induló, egyben a legidősebb játékosa volt az európai Tournak, aki még nem rendelkezett tornagyőzelemmel. Hétfőtől már más valakinek a neve áll a lista élén, ám Richard Bland így sem marad rekord nélkül, hiszen nála hosszabb időt senki sem várt még az első European Tour sikerre. 23 évet, összesen 477 tornát. A Tour legidősebb elsőbálozója ugyanakkor nem áll le, eltökélt célja, hogy elérje az 500 tornás álomhatárt. A mostani sikerrel ez akár sikerülhet is, hiszen a 340 ezer eurós győzelmi prémium mellé egy kétéves Tour-tagságot is kapott