Megérdemelt sikerek után váratlan visszaesés: hová tűnt a McLaren tempója?

A Mexikót, Brazíliát és Katart felölelő triplahétvégének úgy vágott neki a McLaren, hogy harmadik helyen állt a konstruktőrök között, a hármas sorozat végére viszont lényegében eldőlt, ezt a különcsatát a Ferrari nyeri meg. Megszerzett pontok tekintetében legutóbb 2018-ban produkált ennyire gyenge sorozatot a McLaren három hétvége alatt: az volt a legelső Renault-motoros év a sikertelen és rövidre zárt Honda-korszakot követően.

Bár a McLarennél erősen fogadkoznak, hogy addig küzdenek a konstruktőri dobogóért, amíg van matematikai esélyük, nagyon valószínű, hogy ez a sorozat meghatározó lesz a 3. hely szempontjából. „Annyi maradt nekünk, hogy a hátralévő versenyen tovább kell küzdenünk, mert amíg elméletileg lehetséges, mindent bele fogunk adni a konstruktőri bajnokságba” – mondta Andreas Seidl csapatfőnök. „Egyszerűen szeretnénk elöl végezni, jó eredményekkel a szünetre vonulni.”

De mi siklott félre a McLarennél?

A triplahétvégék alatt a McLaren mindent figyelembe véve csak az 5. leggyorsabb autó volt a rajtrácson, hátrányuk az élmezőnyhöz képest 1,276% volt, ami kicsivel rosszabb a szezonátlagnál (0,915%). Az olló nyílásában természetesen szerepet játszott az is, hogy a két élcsapat, a Mercedes és a Red Bull minden egyes századot kisajtol a másikból, ám ettől függetlenül is gyengébb volt a McLaren teljesítménye.

Interlagos és különösen Katar tele van hosszú, közepes tempójú kanyarokkal, amely ráerősített a McLaren gyengeségeire, ilyen körülmények között nehéz megtalálni az autó egyensúlyát. A két McLaren azért így is bejutott ötször a Q3-ba a hat lehetséges alkalomból, az egyetlen kivétel a katari hétvége volt, amikor Daniel Ricciardo ragadt benn. Az ausztrál egészen egyszerűen nem volt elég gyors, négy tizedet kapott a csapattársától, Lando Norristól.

„Ezek a hosszú, közepes kanyarok jelentették a legnagyobb kihívást az autónknak, ezeken a kanyarokon egyedül a McLaren-stílussal lehet gyorsan átjutni. Ezen a téren Lando jobb munkát végzett, én még mindig vágom egészen” – fogalmazott Ricciardo. „Ennek az a lényege, hogy a kanyarba menet egyszerre fékezel és kanyarodsz. Mondjuk úgy, igyekszem tenni valamit, de még mindig nem jutok át elég gyorsan ezeken a kanyarokon.”

Egyenként csak fél tized, de mindegyikkel együtt három-négy tized lesz. Határozottan azt mondanám, hogy ez az autó hibája, ugyanakkor az én gyengeségem is, hogy a korlátozott területeken nem tudom megfelelő működésre bírni.

Az persze mellékes, hogy a McLaren tempója hogyan viszonyult a két élcsapathoz, sokkal beszédesebb, hogy Pierre Gasly Alpha Taurija mindhárom időmérőn gyorsabb volt a két McLarennél. Mexikóban 4. helyen zárt az időmérőn a francia, Interlagosban pedig hetedik lett, Katarban viszont a versenyen a túlkoptatott balelsők miatt kétkiállásos taktikára váltott az Alpha Tauri, így Gasly Norris mögött, a pontszerző helyeken kívül ért célba.

Amióta a Ferrari bevetette a továbbfejlesztett hibridrendszerét, az olaszok tempója konstans jobbnak bizonyult a McLarennél, nem volt ez másként a triplahétvége során sem. Talán csak Katar jelentett kivételt, ahol mindkét istálló a vártnál gyengébben teljesített. Az Alpine viszont épp Katar előtt szenvedett, hogy aztán Losailban Fernando Alonso harmadik helyre hozza be a csapatot, ezt a formajavulást még a franciák sem tudták mire vélni.

Az egész évet figyelembe véve a Ferrari, az AlphaTauri és a McLaren tempója nem különbözik sokban (kevesebb mint 0,1% választja el a triót), így nem meglepő az sem, hogy közöttük ide-oda ment a pingpong. Az Alpine már nagyobb talán, a Katarban nyújtott teljesítményükre talán az lehet a legfőbb magyarázat, hogy jól kezelte az autó a gumikat, különösen, ami a nagy terhelést kapó első tengelyt illeti.

Az utóbbi időben a szerencse sem állt a versenyzőik mellé, Ricciardónak és Norrisnak is volt olyan ütközése, ami egy lehetséges top 5-ös helyezést vett el tőlük és a csapattól. Az ausztrál a Mexikói Nagydíjon ütközött, miután egy remek rajtot követően (a 7.-ről a 4. helyig lépett előre) elfékezte az egyes kanyart, elveszítette egy pillanatra az irányítást, és eltalálta a kanyarcsúcspontra ráforduló Bottast. Ricciardo először magát okolta, de a stewardok versenybalesetnek minősítették.

Ricciardóra innentől – ahogyan ő fogalmazott – 70 szomorú kör várt, ugyanis rögtön az első körben ki kellett állnia egy orrkúpcserére, ráadásul a padlólemeze is sérült volt, mivel az első körben George Russell-lel is ütközött a hatos kanyarban. Végül a 12. helyen ért célba, és a versenyének – a rajtbaleset mellett – egyetlen említésre méltó pillanata az volt, amikor a Safety Car utáni újraindításnál megelőzte Bottast.

Norrisnak a Brazil Nagydíjon volt egy kisebb, de sokba kerülő ütközése. 6. helyen zárt a sprintfutamon Lewis Hamilton mögött, ami a hétszeres világbajnok rajtbüntetése miatt az 5. helyet jelentette a vasárnapi futamra. A rajtja jól sikerült, már kívülről előzte volna a ferraris Carlos Sainzot, és a tempó alapján meglett volna az előzés, de összeért a két autó, a brit pedig defektet kapott Norris visszazárkózott ugyan a 10. helyre, ám ebből a hétvégéből többet is ki lehetett volna hozni.

Interlagosban Ricciardo a 8. helyen futott egy olyan egykiállásos stratégián, amivel akár az 5. helyen is végezhetett volna, a két Ferrarit megelőzve. Csakhogy idő előtt be kellett fejeznie a versenyt, méghozzá az erőforrás meghibásodása miatt; utóbb kiderült, egy repedt cső okozta a galibát. Még szerencse, hogy a motor nem károsodott a probléma miatt, ezért aztán Ricciardónak nem kellett motorcserés büntetést bevállalnia Katarban.

Norrisnak viszont Mexikóban a V6-os egységből és az MGU-K-ból is újat kellett beszerelni, ami miatt csak a rajtrács végéről kezdhette meg a futamot. Bár összességében jó versenyt zárt, és befért a legjobb tízbe (a felzárkózása főleg annak fényében nagy dolog, hogy mennyire nehéz volt előzni a mexikói pályán), Ricciardo időmérős tempója alapján a büntetés nélkül könnyedén a top 6-ban zárhatott volna, vagyis itt is értékes pontok mentek el.

Ricciardónak mindhárom versenyen gondjai voltak, Katarban például egészen furcsa hiba hátráltatta: a futam nagy részében üzemanyagot spórolt, mivel az egyik hibás műszer túlfogyasztást jelzett. Az ausztrál úgy zárt a 12. helyen, hogy volt olyan kör, amiben 2 másodperccel lassabb kört ment a valós versenytempójánál, és mire rájöttek a McLarennél a hibára, addigra már túl messze voltak a pontszerző helyektől.

Norrisnak sem volt tiszta versenye Katarban: a 4. helyen állt, és legrosszabb esetben is 5. lehetett volna (Pérez tempójával szemben nem lett volna esélye), de kapott egy bal első defektet. Bár a csapat szerint a gumi a semmiből durrant szét, a Pirelli előzetesen felhívta a figyelmet az egykiállásos taktika veszélyeire a bal első terhelődése miatt, és Norisszal együtt négy másik versenyző, Nicholas Latifi, George Russell és Valtteri Bottas is hasonlóan járt.

Norris végül egy 9. helyet hozott ki a versenyből, a végén Sebastian Vettel Aston Martinját megelőzve.

Bár a McLaren tempója a saját mércéje szerint nem volt rendkívüli, az, hogy a triplahétvégét négy megszerzett ponttal zárták, a körülmények szerencsétlen együttállásából fakad. Bár a Ferrari tempója általánosságában jobb, minden alkalommal volt esélye a McLarennel, hogy kétszámjegyű ponttal távozzanak a triplahétvégék futamairól. Ami – még ha ugyanúgy ki is kapnak az olaszoktól – ahhoz bőven elég lett volna, hogy versenyben maradjanak.

A tempóhiány, a vezetői hibák, a megbízhatósági és előre nem látott problémák azonban a konstruktőri harmadik helybe kerülhetnek.

Forrás: The-Race

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.