„Meg akarom adni nekik a lehetőséget” - Max Verstappen lebontaná a falat a virtuális és a valós versenyzés között

A szimulátorversenyzéssel – még inkább a szimulátoron versenyzőkkel – kapcsolatban a mai napig nagyon sok az előítélet.

Az észrevételek egy része jogos: a virtuális világ, legyenek akármennyire is fejlettek a különböző programok, sosem fogja teljesen visszaadni azt, amivel egy autóversenyzőnek meg kell küzdenie a valóságban. A szimulátor – és most az egyszerűbb, hétköznapi emberek számára elérhető eszközökről van szó – nem képes átadni az erőhatásokat, mint ahogyan a valós versenyzés során jelentkező kockázatokat sem.

Mégis sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a szimulátorozásnak idővel kulcsszerepe lesz a tehetségek kiválasztásában, mivel a virtuális valóság legjobbjaiban megvannak a profi versenyzéshez szükséges készségek, és – szigorúan a megfelelő mentális és fizikai felkészítés után – a versenypályán is megállják a helyüket. A virtuális térnek ráadásul van egy nagy előnye a valós versenyzéssel szemben: relatíve olcsó, és lényegesen több ember számára elérhető, mint mondjuk a gokartozás.

Max Verstappen a klasszikus úton került a profi versenyzés világába. A szülei autóversenyzők voltak, de nem kellett a sportág felé terelniük a fiút, négyéves korában ő volt az, aki egy barátja hatására ki akarta próbálni a gokartot. Az anekdota szerint a korábbi F1-es versenyző Jos Verstappen egy darabig ellenállt a nyaggatásnak, de Max végül megkapta, amit akart, az első próbakörök pedig annyira jól sikerültek, hogy rögtön vettek neki egy komolyabb gépet.

Hétéves korában nyert először versenyt, kilencévesen Hollandiában és Belgiumban is rendelkezett bajnoki címmel, 16 éves korára pedig világ- és Európa-bajnoknak mondhatta magát. A tehetségére a legnagyobb F1-es istállók is felfigyeltek, végül a Red Bull kötelékébe került, amely már 17 évesen ülést biztosított neki a királykategóriában. A szimulátorozással viszonylag későn, 2009 körül ismerkedett meg, és eleinte csak kikapcsolódásként tekintett rá.

"Sosem volt sok időm a szimulátorra, mert az iskola és a gokartozás mellett ez nem fért bele. 2009 és 2015 között csak szórakozás gyanánt szimulátoroztam időnként, jól éreztük magunkat a haverjaimmal" – mondta az Athleticnek adott interjúban. Verstappen már forma-1-es pilóta volt – sőt, a Red Bull első számú csapatát erősítette – amikor kezdett komollyá fordulni a kapcsolata a virtuális világgal is.

Verstappen 2015-ben csatlakozott a Team Redline-hoz, amely a világ egyik legsikeresebb csapatának számít a virtuális térben. A működésük sok tekintetben hasonlít a hagyományos csapatokéra: versenymérnökök segítségével elemzik és értelmezik az adatokat, a versenyek előtt és után is megbeszéléseket tartanak. "Sikeresek szeretnénk lenni. Ez pedig csak így megy" – magyarázta a négyszeres F1-es világbajnok.

A virtuális versenyzés csak elsőre tűnhet könnyűnek, valójában kegyetlen világ, amelyben minden ezredmásodpercnyi gyorsulásért keményen meg kell dolgozni. A versenyzők sokkal többet készülhetnek a versenykörülményekre, mint a valóságban, ahol korlátozottak az edzéslehetőségek, Verstappen például akár 50 órát is gyakorol egy-egy virtuális futam előtt. A versenyek előtt komoly munka zajlik, hogy felmérjék, melyik autó illik legjobban az adott pályához, milyen az egykörös és a hosszabb etapokon nyújtott teljesítmény.

Verstappennek különösen nehéz dolga van a felkészülés során, hiszen nem példátlan, hogy a virtuális versenyek részben fedik az F1-es programját. Az előző idényben az Emilia-Romagna és a Magyar Nagydíj alatt is részt vett a Team Redline színeiben egy-egy 24 órás versenyen, ráadásul mindkét ízben hajnalig tartó stintet vállalt. Imolában szenzációs versenyzéssel első lett, Magyarországon viszont nem volt jó napja, és csak ötödikként intették le, miután ütközött Lewis Hamiltonnal.

"Csak azért versenyzett éjszaka, mert azt egyik versenyző kidőlt a csapatából" – védte meg a versenyzőt Helmut Marko, a háttérben azonban megállapodtak, hogy F1-es hétvégén nem áll rajthoz hasonló versenyeken. Verstappen elfogadta a csapat kérését, ám továbbra is meghatározó tagja a Team Redline-nak – sőt, egy ideje már ő a tulajdonos – és eltökélten támogatja a virtuális világ versenyzőit, akikben szerinte óriási – egyelőre kiaknázatlan – potenciál rejlik.

Verstappen régóta hangoztatja, hogy a virtuális valóság és a valós versenyzés közötti falak megfelelő felkészítéssel lebonthatóak. A holland szerint ehhez nem elég fizikailag felkészíteni valakit, hiszen a két világ között nem a terhelés jelenti a legnagyobb különbséget, hanem a tét. A virtuális pályákon legfeljebb az adott verseny szempontjából van jelentősége az ütközéseknek, és újra lehet indítani a programot, a valóságban azonban a testi épségüket kockáztatják a pilóták.

Hogy a valóságban hogyan nézhet ki egy ilyen felkészítés, azt épp Verstappen F1-es csapata mutatta meg azzal, hogy lehetőséget adott a kétszeres iRacing-világbajnok Sebastian Jobnak. A 24 éves szimulátorversenyző először egy GT3-as Porschét vezetett élesben, majd különböző formulaautókat tesztelt, végül beülhetett Sebastian Vettel 2012-es autójába. A sorozat végére egy másodpercre megközelítette a korábban F1-ben is versenyző Patrick Friesacher referenciakörét.

Verstappen egyik projektje Thierry Vermeulen felkészítése. A 18 éves versenyző (aki egyébként Verstappen menedzserének a fia) a szimulátorban mutatta meg a tehetségét először, most pedig már GT3-as autókat vezet, nem is rossz eredménnyel, a holland szerint a közös tesztjeiken csak pár tizeddel volt lassabb nála. Verstappen persze tisztában van azzal, hogy kemény fába vágta a fejszéjét, és nehéz lesz egyesíteni a két világot, épp ezért nem is várja minden szimulátorversenyzőtől, hogy sikeres legyen a pályán.