Izgalmakkal, rekordokkal, csalódásokkal és felemás érzésekkel ért véget a darts világbajnokság

Ehhez látszólag minden adott volt. Bejöttek az oltások, az oltási igazolvány, egyszerűsödtek a tesztek, így mindenki problémamentes lebonyolításban reménykedett. Csakhogy ezúttal sem úgy alakult minden, ahogy kellett volna. Először a nagy visszatérő Raymond Van Barneveld produkált pozitív mintát, amit az ember még csak-csak elfogadott, hiszen a hollandnak így is úgy is véget ért a verseny, a második fordulós veresége miatt.

A feketeleves csak ezután következett. Néhány napon belül három nagyágyúnak is vissza kellett lépnie a következő fordulós mérkőzésüktől. Előbb Vincent Van Der Voort, majd a háromszoros világbajnok Michael Van Gerwen, végül Dave Chisnall számára ért véget dicstelenül a verseny. Nem is csoda, hogy élesen bírálták a biztonsági előírásokat. Sajnos az ő kiesésük jelentősen csökkentette a világbajnokság nívóját, nem csak a nézők, de a versenytársak szemében is. A címvédő és egyben világranglista vezető Gerwyn Price egyenesen azt mondta, hogy innentől érdektelenné vált számára a verseny, noha a játékán nem ez látszott, és nem ez okozta a negyeddöntős vereségét.

Szerencsére a negatív dolgok ellenére számos izgalmat és rekordot is hozott a torna. Először William Borland borzolta a kedélyeket a debütáló mérkőzésén, ahol a mindent eldöntő legben dobott kilencnyilas kiszállót, ami egyedülálló a darts történetében. Ráadásul rajta kívül később Darius Labanauskasnak és Gerwyn Price-nak is sikerült tökéletes kört hoznia, ami szintén rekord, hiszen korábban még sosem fordult elő, hogy egyazon tornán három játékos is teljesítse ezt. Na persze gyorsan tegyük hozzá, hogy nem feltétlenül jó ómen a kilencnyilas, a PDC vb-n, hiszen többször végződött vereséggel, mint győzelemmel (7-6 az arány) az adott mérkőzés, azok számára, akik ezt megdobták. Talán pont ezt a statisztikát vette figyelembe Peter Wright is, aki kétszer is csak az utolsó nyilat rontotta el a duplára idén.

A kilencnyilas rekordon kívül megdőlt még az egy mérkőzésen, illetve az egész tornán dobott legtöbb 180 rekordja is. Korábban mindkettő Gary Anderson nevéhez fűződött (22 db és 71 db), de az első mutatóban innentől kezdve a két döntős, Peter Wright és Michael Smith a társrekorder 24-24-gyel, míg a második mutatóban egyedül Smith az uralkodó 84-gyel, aki idén rongyosra dobta a tripla 20-as szektort.

A döntő aztán hozott még egy érdekes rekordot. Az első szett második legjében mindkét játékosnak meggyűlt a baja a kiszállózással, ketten összesen 23 nyilat vétettek. Végül Smith 28. dobása vetett véget a kínlódásnak, ami a legrosszabb volt a tornán. Kész csoda, hogy ezek után mindketten megközelítették a 100-as átlagot a meccs végére, sőt Smith sokáig fölötte is volt.

Az első két játszma után úgy tűnt, hogy Wright simán nyer, hiszen abszolút dominált, de Smith megrázta magát és egyenlített. Utána egy darabig fej-fej mellett haladtak, de a 9. szettben a legjobbkor breakelt az angol, ráadásul ő kezdhette a 10-et. Ott aztán előbb hozta a saját kezdését, majd ismét hátsó pályáról szállt ki előbb, és úgy tűnt ezúttal kiléphet saját árnyékából, és megnyerheti a döntőt. Smith-ről köztudott, hogy rendre ott van a legjobbak között, és sokszor ért már el döntőig nagy versenyeken, de a legfontosabb pillanatokban gyakran meginog a keze.

Ezúttal is hasonló történt. Sorozatban három leget bukott, amiből kétszer a saját kezdését, így 6-4 helyett 5-5-re módosult az állás. Innentől pedig nem volt kérdés. Wright a legfontosabb pillanatokban is koncentrált tudott maradni, míg az addig 180 gyáros „Bully Boy” gyakorlatilag nem használta a tripla szektort és az utolsó tíz legből kilencet elveszített. Ez pedig azt eredményezte, hogy 2020 után ismét Peter Wright emelhette magasba a Sid Waddell trófeát, és zsebelhette be az 500.000 fontos pénznyereményt.

A mérkőzés után a győztes boldogan nyilatkozott:

Az, hogy Wright ismét úgy nyerte meg a döntőt, hogy rosszabb átlagot dobott az ellenfelénél, már csak hab a tortán. A mérkőzés után talán még a skót legvérmesebb szurkolói is megsajnálták Smith-t, aki a fal felé fordulva zokogott, hiszen 2019 után a második lehetőségét is elszalasztotta, ráadásul ő, a hazai pálya miatt, a szurkolók támogatását is végig élvezte.

„Michael a darts jövője. Együtt érzek vele, hiszen voltam már én is az ő helyzetében.” – tette hozzá nyilatkozatához sportszerűen Wright

Smith-nek egyébként ez a vereség a biztos Premier League indulásába is került, hiszen oda, automatikusan csak a világranglista 1-4 helyezettje (Smith így 5.), valamint a címvédő kerül. A maradék helyekre szabadkártyákat osztanak, amit általában a nagyobb tornák győztesei kapnak. Érdekesség, hogy a hagyományokkal ellentétben, idén nem hirdették ki a Premier League mezőnyét a PDC vb döntő napján, egyes források szerint azért, mert a PDC és a Sky Sports még nem tudott megegyezni egymással a feltételekről.