Csodás történelmi női győzelem a férfiak vb-jén

Micsoda estékkel ajándékozott meg minket ez a két kiváló képességekkel megáldott dartsos hölgy! Mint amikor az ókori olimpiai játékokon olykor női versenyzők vették fel a kesztyűt a férfi indulókkal, csak akkor épp még titkolniuk kellett nemük kilétét. Erre a 2020-as darts-világbajnokságon már egyáltalán nem volt szükség, mi több, a PDC eleve két kvalifikációs helyet biztosított a női játékosok számára, hasonlóan a tavalyi évhez. Ezt a döntést persze elsősorban marketingértéke miatt lépte meg a szervezet, hiszen alapvetően óriási érdeklődést generál, hogy női sportolók szemtől szembe mérhetik össze tudásukat férfitársaikkal.

Ezzel az új helyzettel csak nyerhetett a PDC, és ez már a 2019-es kiírásban is bebizonyosodott. Lisa Ashton például nem kisebb, mint 107-es átlaggal vitte el az első szettet saját meccsén, az ellenfél JanDekker pedig hirtelen azt sem tudta, merre az arra. Ha valaki még ezek után is úgy gondolta, a hölgyek csak elveszik a helyet a férfiaktól a sportág csúcseseményén, az nagyot koppanhatott vasárnap, de még inkább kedd este.

Mikuru Suzuki játékától már amúgy is ámulatba eshettünk az év elején közvetített női világbajnokság döntőjében, ahol többek közt 90 feletti átlaggal diadalmaskodott. Ehhez jött még rendkívül különleges és japán módjára abszolút alázatos személyisége, mely rabul ejtette az Ally Pally publikumát is. Hiába volt James Richardson hazai játékos, óriási ellenszurkolást kapott a nézőtérről, miközben ellenfele végig óriási éltetésben részesült. A 45 éves angol láthatóan nehezen viselte ezt a szituációt, amire csak rátett egy lapáttal, hogy Suzuki igencsak megizzasztotta őt (szó szerint).

Már a nyitószett is nagyon szorosan alakult, de a 38. életévében járó hölgyet cserben hagyta a kiszállózása 2-2-es állásnál, hasonlóan a következő játszmához. Úgy tűnt, Suzuki végleg elfogy, amikor a harmadik szettben 2-0-s hátrányba került, és így egy játékra került a kieséstől. Azonban az utolsó utáni pillanatban visszajött, kihasználva Richardson kiengedését, és megfordítva a játszmát szépíteni tudott. A lendületet továbbvitte a folytatásra, miközben ellenfele teljesen szétesett, így pillanatokon belül már a döntő szett következhetett. Suzuki rögtön brékelni tudott az első legben, azonban Richardson egyből visszavette a kezdését, majd újra egy játékra került a továbbjutástól. Suzuki újra erőt vett magán, és egyenlítésével a mindent eldöntő játékra került sor. Szinte egyformán haladt a két játékos az utolsó legben, amikor a kiszállókhoz közeledve Suzuki egy nagyon rossz kört dobott (24 pontot dobott csupán), és végül ez döntötte el a mérkőzést.

Látszott Richardsonon a hatalmas megkönnyebbülés az összecsapás végén, miközben Suzuki bár nem volt nagyon csalódott, érezhetően nem a tisztes helytállás volt a célja azon az estén (ahogy később a nyilatkozatában is elmondta). Ettől függetlenül óriási teljesítményt rakott le a táblára, és itt nem csak a közel 85-ös körátlagára kell gondolni, hanem a három darab 100+-os kiszállójára, melyek között volt egy 151-es fricska is még az első szettben.

Nem nagyon számíthattunk arra, hogy akár ezt a játékot, akár magát az élményt felül fogja múlni a mezőny másik női tagjának mérkőzése. A 2015-ben női vb-döntős Fallon Sharrock ráadásul egy igencsak jó formában lévő fiatalt kapott az első fordulóban Ted Evetts személyében. Kedd este viszont valóságos csodát láthattunk. A 25 éves angol lányt mintha megszállta volna a Darts Szelleme, nyilait csakúgy vonzotta a tripla húszas szektor. Ugyan az első szett még nem az övé lett, de már ekkor megdobta az első 180-át, valamint egy 106-os kiszállóval iratkozott fel az eredményjelzőre.

A második játszmában Sherrock már extázisban játszott, egyszerűen nem hittünk a szemünknek, amikor az egyik legben két darab 180-al kezdett, és így még a kilencnyilasra is volt esélye! Ugyanakkor a mindössze 22 éves Evetts sem hagyta magát, miután ellenfele egyenlített, ő is magasabb szintre kapcsolt, és egy sok brékes szett végén ismét ő került előnybe. Ráadásul úgy nézett ki, Sherrock komolyan megzuhanhat, amikor négy darab szettnyilat is kihasználatlanul hagyott. Különösen fontos volt az angol szőkeség számára, hogy a következő szett első játékát hozni tudja saját kezdéséből. Ez végül sikerült is neki, amitől újból erőre kapott.

Evetts próbált nyomást helyezni rá, de ő állta a sarat, és végül egy 13 nyilas leggel hölgytársához hasonlóan szintén kiharcolta a döntő játszmát, ahol aztán rögtön lebrékelte ellenfelét. Az angol fiatalember játékán talán ekkor mutatkozott először a kétségbeesés jele, ugyanis hiába dobott Sherrock több triplamentes kört is a következő legben, nem tudott élni a lehetőséggel.

Egy játékra kerültünk a történelmi sikertől, hogy egy női sportoló legyőzzön egy férfit egy világbajnokságon. Ugyan Evetts saját kezdéséből még meccsben maradt, Sherrock hihetetlen mentális erőről tett tanúbizonyságot, és egy gyönyörű leg végén szinte az első adandó alkalommal kiszállt, és ezzel megnyerte a meccset. Az Ally Pally majd felrobbant, bár ez tulajdonképpen már a mérkőzés alatt megtörtént.

"Nem hiszem el, hogy sikerült történelmet írnom. Mikuru játéka inspirált engem, de biztosan nem jött volna össze, ha nem hiszek magamban." - kezdte önfeledten nyilatkozatát a "férfilegyőző", aki nem kevesebb, mint hat(!) darab 180-at süllyesztett el a táblában, miközben 90-es átlag felett zárta a találkozót. – "Leírhatatlan boldogságot érzek. Mindig is arról álmodtam, hogy ezen a színpadon játszom és nyerek, de sosem gondoltam arra, hogy ez meg is történik. Nem sok mindenre emlékszem a mérkőzésből, de a légkör lenyűgöző volt. Nem akartam, hogy vége legyen, de ezek után nagyon örülök, hogy befejeződött."

Persze azért ne feledkezzünk meg Ted Evettsről sem, aki bár a történelmi esemény negatív oldalán áll, ez nem egyenlő sem a megszégyenüléssel, sem a mérkőzés során tanúsított viselkedésével. Jó játékkal kapott ki, miközben egyszer sem mutatta jelét annak, hogy neheztelne hazai pályán az őt pfujoló közönségre. Pedig ez talán már túl sok volt a szurkolóktól, ő mégis 22 éves fejjel egyből elfogadta ezt a szituációt, amire például a kétszer annyi idős Richardson nem volt képes.

De térjünk vissza még egy kicsit Sherrockra, hiszen azzal, hogy továbbjutott, igencsak pikáns párosításnak nézhetünk elébe a második fordulót illetően, ugyanis az angol hölgy a sportág szintén egy különleges és mellette sikeres személyiségével, Mensur Suljoviccsal csaphat össze. Ha pedig így játszik, a 11. kiemelt osztráknak igencsak föl kell kötnie a gatyáját.

Nemcsak a nők szárnyaltak az elmúlt napokban, hanem becenevéhez illően Gary Anderson is. A "Repülő Skót" érdekes módon az első olyan volt az idei vb-n, aki simán tudott nyerni a kiemelt játékosok közül. Mi az hogy simán, egyáltalán nyerni, ugyanis előtte az öt kiemelt közül négy is elvérzett, köztük olyan nevek, mint a két világbajnok, Raymond van Barneveld (aki ezzel be is fejezte kivételes pályafutását) és Rob Cross, valamint a tavalyi döntős Michael Smith. Egyedül a világelső és címvédő Michael van Gerwen harcolta ki a legjobb 32 közé jutást, és ő is igencsak megszenvedett az ősellenség honfitárs Jelle Klaasen ellen.

Ez nem véletlenül vetette fel azt a kérdést, nem hátrány-e a legjobbaknak, hogy az első fordulóban nem kell játszaniuk, miközben az ellenfeleik már egy győztes meccsel bemelegedve érkeztek a második körre. Tavaly lépett életbe az a lebonyolítási forma, hogy a világranglista első 32 helyezettje erőnyerőként vág neki a küzdelmeknek, amit a 72-ről 96 főre megemelt létszám szült. Már akkor is szembetűnő volt, mennyire sokszor nyert a papíron esélytelenebb a torna korai szakaszában, konkrétan a legjobb 32 közé a kiemeltek több mint egyharmada nem került be.

Éppen Andersonnak is meggyűlhetett volna a baja az első meccsével, hiszen az ő ellenfele, Brendan Dolan is már bejátszhatta magát egy körrel korábban, aki amúgy is egy nagyon jó képességű játékos. Mindemellett ott volt a nagy kérdőjel a kétszeres világbajnok formájával kapcsolatban, ugyanis az év eleji hátsérüléséből (ami miatt az idei Premier League-et is ki kellett hagynia) még nem tudott visszatérni ahhoz a szinthez, amit tőle megszokhattunk az utóbbi években....talán eddig.

A "talán"-t pedig csak azért tesszük hozzá, mert ez még csak az első mérkőzése volt Garynek a mostani világbajnokságon, és már más versenyen is előfordult az elmúlt hónapokban, hogy volt egy jó meccse, aztán pedig egy bűnrossz. Ugyanakkor a mostani teljesítménye tényleg eléggé meggyőző volt. Amellett, hogy egy szettet sem engedélyezett Dolannek, hét maximumot dobott egy 144-es kiszállóval megspékelve, az utolsó játszmában pedig már közel 105-ös átlagot produkált.

Anderson ötödik kiemeltként a tábla felső felében található, ami azt jelenti, hogy a tavalyi év után ismét a nagy rivális Van Gerwennel elődöntőzhet, ha mindketten eljutnak odáig. Ez pedig már csak amiatt sem vehető készpénznek, mert a 48 esztendős skót negyedében van két fiatal titán, Nathan Aspinall és Dimiri Van den Bergh, valamint a hozzá hasonlóan kétszeres világbajnok Adrian Lewis, de még a feltörekvő lengyel Krzysztof Ratajskival is számolnia kell. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ő talán az Ally Pallyben szokta a legjobbját hozni, és ha ő a legjobbját hozza, akkor ember legyen a talpán, aki őt megállítja. Erről tanúskodott a hétfő esti meccse is.

Ami a folytatást illeti, továbbra is első és második fordulós meccsek lesznek terítéken. Ma délután láthatjuk a korábbi BDO-világbajnok Stephen Buntingot, este pedig a nyolcadik kiemelt James Wade-et.

Az igazi nagy várakozás azonban a következő esti etap programját övezi, ugyanis ekkor lép színpadra az a Gerwyn Price, akit a fogadóirodák is a második legesélyesebbnek tartanak Van Gerwen után a végső győzelemre. Nem véletlenül, hiszen a harmadik helyen kiemelt walesi szenzációs őszt produkált, megvédte címét a Grand Slam of Darts-on (mely során először győzte le holland vetélytársát – a 20. mérkőzésükön!) és további két döntőt játszott az Európa-bajnokságon valamint a Players Championship Finals-ön.

Éppen a mostani ellenfél, a kiváló képességekkel megáldott William O’Connor is meglepheti őt, aki nem mellesleg idén júniusban ezüstérmet szerzett Írországnak a csapat-világbajnokságon Steve Lennonnal. Mondjuk az már tényleg hihetetlen lenne, ha Price ebben a formájában sem tudna bejutni még a legjobb 32 közé sem.

A csütörtök este egyébként már abszolút bővelkedik nagyobb nevekben, hiszen Price előtt két sötét ló, Dave Chisnall és Chris Dobey is megmutatja magát. Egy nappal később pedig jön a nagy közönségkedvenc Peter Wright, valamint a tavalyi meglepetés-elődöntős, azóta pedig már UK Open-győztes Nathan Aspinall.