A hengerlő Johannes Bø mellett ezekre figyeltünk még a biatlon-világbajnokság első felében

Németországban rendkívül mély a biatlon beágyazottsága, a sportág nagy népszerűségnek örvend, ez pedig értelemszerűen a támogatói háttérben is megjelenik. A német szponzorációs háttér olyannyira erős, hogy az ország, egyedüliként a világkupát rendező országok közül, Ruhpolding és Oberhof révén két világkupa futamot is rendezhet. Sőt mi több, ha az év végi World Team Challenge névre hallgató gálaversenyt is idevesszük, akkor ez a szám már háromra emelkedik.

Az erős támogatói háttér mellé hasonlóan eredményes sportolói teljesítmény is társul, Norvégia után ugyanis Németország számít a biatlon világbajnokságok történetében a második legeredményesebb nemzetének.

Épp ezért különösen is fájó a németek számára, hogy az oberhofi világbajnokságnak úgy kellett nekivágni, hogy egyetlen (arany)éremesélyes tagja van a válogatottnak. A hol kimondott, hol pedig kimondatlanul maradt elvárások akár össze is roppanthatták volna az érintettet, azaz Denise Herrmann-Wicket, ő azonban eddig jól bírja a gyűrődést, hiszen a sprintet megnyerte, az üldözőben pedig egy értékes ezüstérmet gyűjtött. A következő futam pedig az a 15 km-es egyéni indításos verseny lesz, amelynek jelen pillanatban ő az olimpiai címvédője.

A férfi versenyek tekintetében ennek a világbajnokságnak igazából egyetlen kérdése volt: van-e olyan tényező, váratlan körülmény, vagy szerencsétlen baleset, ami meg tudná akadályozni, hogy Johannes Bø ne folytassa Oberhofban a szezon során látott dominanciáját?

A válasz egyelőre nagyon egyszerű, az összetett világkupa toronymagas esélyese ugyanis az eddigi mindhárom egyéni futamot (sprint, üldöző, egyéni indításos) utcahosszal, imponáló magabiztossággal nyerte és nincs olyan racionális tényező, ami ne őt prognosztizálná a tömegrajtos verseny dobogójának tetejére. Amennyiben Johannes Bø a vegyespárosban is rajthoz áll, akár arra is esélye lenne, hogy négy egyéni- és három váltófutamban (vegyesváltó, vegyespáros, férfi váltó) ünnepelhessen világbajnoki címet.

A helyezéssel elégedetten, az összeszedett időhátrány miatt azonban bosszúsan nyilatkozott az összetett világkupát vezető Julia Simon a női sprint során megszerzett tizedik helye után. A francia biatlonos percen kívüli hátránnyal kezdett Denise Herrmann-Wick üldözésébe, a futamon pedig csodát tett.

Hozta a tőle szokásos erős futóteljesítményt, emellett pedig hibátlanul teljesített a lőtéren, sőt, az utolsó sorozat során azt a terhet is elbírta, hogy a német üldözött közvetlenül mellette lőtt, ugyancsak az aranyéremért.

Nem tudni, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök mekkora biatlonrajongó, mindenesetre jó tanácsadókkal dolgozik, a verseny után ugyanis Instagramon gratulált honfitársának a megszerzett világbajnoki címhez.

Marte Olsbu Røiseland végigdominálta a teljes 2021/2022-es szezont, összetett világkupa-címe mellé az egyéni futamokat tekintve Pekingben szerzett két arany-, és további két bronzérmet. Az új szezonnak azonban csak 2023-ban tudott nekivágni, COVID és egyéb sérülések ugyanis a szezon első harmadában még távol tartották a versenypályáktól.

A norvégok klasszisa kezdettől fogva azt kommunikálta, hogy a szezon főversenye számára a világbajnokság, Oberhofban pedig ezt tökéletesen meg is mutatta. Kezdésként a vegyesváltóval szerzett egy aranyérmet, a sprintben negyedik lett, az üldözőversenyen pedig zseniális versenyzéssel összejött neki az érem, hiszen Simon és Herrmann-Wick mögött a harmadik helyen végzett.

A két hátralévő számban (egyéni indításos, tömegrajtos) aligha ő lesz a favorit, a tény azonban, hogy már mindenképpen éremmel zárja a világbajnokságot, kellőképpen felszabadíthatja, ami akár egy újabb jó eredményre is vezetheti.

A világbajnokság félidejénél teljes nyugalommal kijelenthető, hogy ezen az eseményen (eddig) nagyon messze vagyunk a meglepetésektől. Valamennyi számot a toronymagas esélyes (Johannes Bø, norvég váltó) nyerte, esetleg egy olyan biatlonos, akit a topfavoritok között tartottunk számon (Herrmann, Simon).

Az eddigi tendencia alapján a hátralévő hat futamon sem sok lapot osztanak az esélyesek körén kívüli versenyzőknek, persze a végét ettől még érdemes kivárni.

A közvetítéseket tévén keresztül figyelve is látszik, elképesztő hangulat uralkodik Oberhofban. A versenyeket fanatikus szurkolókkal tömött lelátók előtt rendezik, a versenyzők pedig láthatóan élvezik a helyzetet. A jelenség önmagában is nagyon kellemes látvány, mindez csak felértékelődik, ha felidézzük, hogyan néztek ki a biatlonarénék lelátói a COVID előtti és utáni időszakban.