A nyomorból a világbajnoki címig – a 100 méter címvédője reméli, erőt adhat az embereknek

Fred Kerley két évvel ezelőtt nagy csalódásként élte meg, hogy kikapott az olimpiai döntőben 100 méteren Marcell Jacobstól. Egy évvel később Oregonban világbajnok lett ebben a számban, és Budapesten is ő lesz az egyik legnagyobb favorit, a címvédés mellett pedig az a fő célja, hogy a párizsi játékokon már az ő nyakába kerüljön az arany. Történetén keresztül másokat is inspirálni szeretne.

A 100 méter világbajnoka – és igen lelkes hobbikertész – a közösségi médiás üzengetésekről, a kitárulkozás jelentőségéről és a béke megtalálásáról mesélt.

Fred Kerley szeret a répákról beszélni. Nem, ez nem elírás, és még csak nem is egy rossz vicc. A 100 méter világbajnoka ugyanis, amikor épp nem Marcell Jacobsékkal küzd, előszeretettel tölti az idejét a floridai otthonának kertjében.

Egy olyan ember számára, akinek a saját bevallása szerint folyamatosan pörög az agya, hatalmas megkönnyebbülést jelentenek az olyan apró örömök, mint bekapcsolni a zenét és növényeket termeszteni teljes nyugalomban. Ő még összefüggést is lát a kertészkedés és a mindennapi feladatai között.

Atlétika

"Mintha eddig börtönben lettem volna" – a világbajnok robbantotta a bombát, irány a doppingolimpia

18/09/2025 - 19:58

„A kertészkedéshez nyugalomra és türelemre van szükség. Ezek az atlétikapályán is kapóra jönnek. Nagy türelmet igényel, hogy végig tudj menni a kertészkedés egyes szakaszain, és ez az atlétikára is igaz. Nincsenek azonnali eredmények. Ha elültetsz valamit, abból nem fog azonnal kinőni egy növény.”

„Tudnod kell, hogyan fog fejlődni, hogyan kell locsolni, tudnod kell, mikor kell elvégezned bizonyos feladatokat, és hogy mikor gyűjtheted be a leveleket. Ott kell lenned fejben. Szerintem mindenkinek hasznos lenne.”

Van egy termés, ami különösen nagy elégedettséggel tölti el.

„A répáknak idő kell” – magyarázta a sprinter. „A babot és a többi cuccot látod kinőni a földből, a répák azonban a talajban fejlődnek, és akkor látod meg először, mekkorára nőttek, amikor kiásod őket. Szóval nagy megkönnyebbülés, amikor kiderül, hogy szép nagyok lettek.”

Kerley az átlagnál jobban tudja, mennyire értékesek ezek a pillanatok. A 28 éves sprinter az oregoni világbajnoki aranyérmét követően kitárulkozott és elmondott néhány keményebb részletet a gyerekkoráról. Az apja börtönbe került, az anyja eltűnt az életéből, így a nagynénje, Virginia fogadta be. Ő nevelte fel Kerley-t és a négy testvérét a nyolc saját gyereke mellett.

Fred Kerley

Fotó: Getty Images

„13-an osztoztunk egyetlen hálószobán. Szalmazsákokon aludtunk” – árulta el tavaly nyáron. Közben viszont mindannyian merész álmokat tűztek ki maguk elé. „Összességében nagyon jól éreztük magunkat, és most is nagyszerű dolgokat csinálunk.”

A sorsa tehát idővel jóra fordult, ráadásul ma már a szüleivel is rendszeresen beszél, a történetén keresztül pedig másoknak is segített.

„Úgy érzem, sokan kerestek fel, mivel rengetegen voltak – és vannak a mai napig – abban a helyzetben, amiben én. Amíg ki nem nyitjuk a szánkat, nem tudhatjuk, hány embert érintünk meg. Rengeteg sportolónak van hasonló története, csak épp nem tudják, hogyan használják, hogyan meséljék el. Elmondani az igazságot, már önmagában is traumatizáló lehet, mivel nem mindig tudod, mit fognak mondani az emberek, hogyan reagálnak majd.”

„Sok gyereket ismerek, akik hasonló helyzetben voltak, vagy most próbálnak kitörni. Ha meg tudok nyílni az emberek előtt, hogy tudassam velük, nincsenek egyedül, és legyen előttük valaki, akire felnéznek… nem csak a fiatalabb generációról beszélek, de az idősebbekről is, akik hasonló cipőben jártak.”

„Ha megvan a lehetőségem, hogy motiváljam őket azzal, hogy egy ismertebb ember ugyanazon ment keresztül, mint ők, ezáltal arra ösztönözve őket, hogy keményebben próbálkozzanak az életben, meg fogom tenni.”

Fred Kerley a tokiói olimpián

Fotó: Getty Images

Nem sokan képesek arra az atlétikapályán, amire Fred Kerley. Az amerikai azon kevés atléták közé tartozik, akik számos területen világklasszisnak számítanak, rajta kívül mindössze ketten – Wayde van Niekerk és Michael Norman – mondhatják el magukról, hogy 10 másodpercen belül futják a 100-at, 20 másodpercen belül a 200-at és 44 másodpercen belül a 400-at.

Pályafutása elején még inkább 400-asnak számított, ebben a számban harmadikként zárt egyéniben és aranyérmes lett a 4x400-as váltóval a 2019-es világbajnokságon. Egy bokasérülést követően döntött úgy, hogy a rövidebb távokra összpontosít, és a mellékelt példa mutatja, sikerrel járt.

A tokiói olimpia döntőjében egy hajszállal kapott ki Jacobstól – az a vereség azóta is bosszantja – utána viszont világbajnok lett ebben a számban. Az amerikaiak ráadásul teljes söprést hajtottak végre, és a dobogó mindhárom fokára valamelyik atlétájuk állhatott fel, ami először fordult elő 1991 óta.

A cél változatlan: újra meghódítani a világot, csupán a helyszín lesz más, Oregon helyett Budapesten csaphat össze 100-on és 200-on a világ legjobbjaival. „Azt mondják, hogy mindig az első a legkönnyebb. Ami utána jön, az sokkal nehezebb” – mondta Kerley.

Az amerikai sprinter szeretné, ha egy 100%-os Jacobs állna rajthoz Budapesten, ám az olasz felkészülése ezúttal sem volt zökkenőmentes. A két klasszis üzengetett is egymásnak a közösségi oldalakon, amit Kerley annak ellenére élvezetesnek tartott, hogy a pályán azért szívesebben csapna össze vele.

„Szeretek mindenféle baromságot összehordani emberekről” – mondta vigyorogva. „Ezt mindenki tudja, aki ismer, napi szinten ez megy. Az atlétika mást hoz ki belőlem, nagy bennem a versenyszellem, szóval elég könnyedén megy, egész nap tudnám csinálni. Előtör belőlem a versenyző, azonnal lángra lobban a tűz.”

Ezt a tüzet az olimpiai döntő csalódása is táplálja, az amerikai sprinter ugyanis négy századdal maradt el Jacobs 9,80-as győztes idejétől. A 9,84-gyel célba érő Kerley kénytelen volt megelégedni az ezüstéremmel.

Olasz sprinter lett a 100 méter új királya

Videó forrása: Eurosport

„Közel voltam. De mi ment félre? Hétről hétre ez adja nekem a löketet. Hol csesztem el? Miben tudok fejlődni? Hol tudom megerősíteni magam? Az előző szezon előtt megfogadtam: nem fordul elő még egyszer az, ami az olimpián.”

Kerley tisztában van azzal, mennyire rövid egy sprinter pályafutása, ezért is szeretné mindenáron kihasználni a következő lehetőségét, ami a párizsi olimpia lesz. Az örökségét épp úgy szem előtt tartja, mint az érmeket és a rekordokat.

„Szerintem mindegyik elérhető” – mondta Usain Bolt 100-as és 200-as rekordjaira, a 9.58-ra és a 19.19-re utalva. „Minden azon múlik, mire képes az ember az adott napon. Ki tud a leghosszabb ideig egészséges maradni?”

Kapkodni azonban nem szeretne. Ő mindig is a lépésről lépésre elvében hitt.

„Mindig az adott pillanatban vagyok. Nagyon élvezem a megtett utat, hogy honnan jutottam el mostanáig, és imádok versenyezni, mindegy, miről van szó. Sosem zavar a zaj, ha a pályára lépek. Minden rajtam múlik a rajttól a célig, erre mentálisan fel kell készülnöm.”

„A siker nem jön könnyedén, továbbra is dolgozni kell érte. Abban a pillanatban, amint kiengedsz, jön valaki, aki átveszi a helyed. Azon dolgozok, hogy a következő szintre léphessek. Még nem néztem vissza, szerintem csak akkor fogok ünnepelni, miután befejeztem a pályafutásomat. Most csak élvezem az utat, amerre a versenyzés visz.”

És persze a kertre. Annak ugyanis mindig lesz hely az életében.

Forrás: Athletics Weekly

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.

Atlétika

Doppingvétséggel vádolják a férfi 100 méteres síkfutás 2022-es világbajnokát

13/08/2025 - 11:37

Grand Slam Track

Közvetlenül a versenye előtt tartóztatták le a sprintersztárt, a hotelben ütötte meg volt barátnőjét

03/05/2025 - 11:01