Tíz világcsúcs az atlétikában, ami megdőlhet a 2024-es párizsi olimpián
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/16/image-96003c89-cf48-4721-828c-1772716592b4-68-310-310.jpeg)
Publikálva 23/07/2024 - 20:03 GMT+2
Elképesztő felszerelések, folyamatosan a maximumra járatott emberi teljesítmények – nagyon úgy fest, hogy akár még a korábban elérhetetlennek tartott rekordok is veszélybe kerülhetnek Párizsban. Lássuk, mik ezek a világcsúcsok!
Noah Lyles mindenkinél gyorsabb volt - amerikai királya lett a száz méternek
Videó forrása: Eurosport
A 2024-es párizsi olimpiai játékok pénteken kezdődnek egy grandiózus nyitóünnepséggel a Szajnán, ami után egy emlékezetesnek ígérkező két hét áll előttünk.
Sokak számára az a legfőbb cél, hogy hosszú évek áldozatos és kemény munkáját aranyéremre váltsák, de ilyenkor mindig adódik lehetőség arra is, hogy a világcsúcsok megdöntésével történelmet írjanak a sportolók.
A Telegraph kiválasztott tíz atlétikai világcsúcsot, amelyek szerintük a leginkább veszélyben vannak Párizsban, nézzük, mik ezek
Női 100 m: 10,49 mp, Florence Griffith Joyner (USA), 1988
A női sprintrekordok nagy része elérhetetlen maradt az 1980-as évek óta, és bár Flo-Jo elképesztő repesztése továbbra is igen távol van a mezőnytől, Sha’Carri Richardson komoly fenyegetésnek tűnik. Egyrészt még csak 22 éves, másrészt a legjobb ideje 10,65 mp. Párizsban arra törekszik, hogy a 36 éves rekordot átadja a múltnak.
Női 400 m gátfutás: 50,65 mp, Sydney McLaughlin-Levrone (USA), 2024
A történelem két legjobb női gátfutója éppen egymás ellen fog versenyezni Párizsban, ami az egész atlétikai program egyik csúcspontja lehet. Sydney McLaughlin-Levrone volt az első nő, aki 52, majd 51 másodperc alá jutott, de a holland Femke Bol most szintén 51 másodperc alá került. Az ilyen minőségi versengés pedig mi, ha nem egy kitűnő lehetőség a rekorddöntésre!
Női 1500 m: 3 perc 49,04 mp, Faith Kipyegon (Kenya), 2024
A történelem öt leggyorsabb idejéből három idén született, Faith Kipyegon Kenyából egyértelmű favorit címvédőként, nem csak az újrázásra, a rekorddöntésre is, még Gudaf Tsegay (Etiópia) és Anna Hall (Ausztrália) nyomása alatt is.
Női 800 m: 1 perc 53,28 mp, Jarmila Kratochvílová (Csehszlovákia), 1983
Egy másik női rekord az 1980-as évekből, amely sokáig érinthetetlennek tűnt, de miután pályafutása során először 1 perc 55 mp alá került a londoni Gyémánt Liga versenyen, Keely Hodgkinson (Nagy-Britannia) megmutatta, hogy a modern futók végre képesek lehetnek versenybe szállni a nagy elődökkel. Ráadásul ő maga is azt mondja, mikor, ha nem most.
Férfi 200 m: 19,19 mp, Usain Bolt (Jamaica), 2009
Usain Bolt két világcsúcsa teljesen elérhetetlen volt több mint egy évtizeden át, de Noah Lyles személyében az atlétika végre talált egy sprintert, aki nemcsak jó, hanem ő maga is elhiszi, hogy átírhatja a történelmet. Lyles legjobb esélye a 200 méter – a szám, amit a „feleségének” hív – ahol egyértelmű favorit az aranyra. Korábban 19,31 mp-t futott, és nagyon úgy tűnik, hogy élete formájában van ebben az évben.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/07/11/3742171.png)
Usain Bolt
Fotó: Eurosport
Férfi 400 m: 43,03 mp, Wayde van Niekerk (Dél-Afrika), 2016
Matthew Hudson-Smith idén szenzációs formában van, méghozzá úgy, hogy a Telegraph szerint még messze a legjobb formája. Viszonylag lassan versenyzett a londoni Gyémánt Liga-állomáson, amikor 43,74 mp-t futott. Ezzel a 12. helyre került az összesített listán, és a rekorddöntés valószínűleg hosszú távú cél marad számára, most már belátható közelségben van a világcsúcs – legalábbis a britek már-már közelinek érzik.
Férfi 800 m: 1 perc 40,91 mp, David Rudisha (Kenya), 2012
A kenyai futó úgy tűnt, hogy egy generáció számára elérhetetlenné tette a rekordot, amikor Londonban felírta a nevét és az idejét az eredményjelzőre. Azóta viszont jelentős előrelépések történtek a cipőtechnológiában, idén pedig van is egy kiemelkedő csoport, hét futóval, akik az összesített világlistán a top 15-ben vannak.
Férfi 1500 m: 3 perc 26,00 mp, Hicham El Guerrouj (Marokkó), 1998
Az egyik leghosszabb ideje fennálló pályarekord, és az egyetlen hosszú távú idő, amely túlélte a szupercipők korszakát is. Ez azonban idén változhat, amikor az egyik legnagyobb versenyre van kilátás az olimpián: Jakob Ingebrigtsen – aki most negyedik az összesített listán – megmérkőzik a brit világbajnok Josh Kerr-rel.
Férfi rúdugrás: 6,24 m, Mondo Duplantis (Svédország), 2024
Mint Sergei Bubka az 1980-as és 1990-es években, Mondo Duplantis is sajátjává tette ezt a rekordot az elmúlt években, fokozatosan növelve a magasságot. Idén már beállított egy újabb világcsúcsot, és ne nagyon lepődjünk meg, ha Párizsban még magasabbra ugrik.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/06/10/3985978.jpg)
Armand Duplantis
Fotó: Getty Images
Férfi hármasugrás: 18,29 m, Jonathan Edwards (Nagy-Britannia), 1995
Na, ez az a világcsúcs, amitől rettegnek a britek, hogy kicsúszik a kezeik (lábaik) közül. Edwards az 1990-es években új korszakot nyitott hármasugrásban, de a spanyol Jordan Alejandro Diaz Fortun idén megnyerte az Európa-bajnokságot egy 18,18 m-es ugrással - mindössze 11 centiméterre Edwards történelmi csúcsától.
Forrás: Telegraph
Nézd az olimpiát az Eurosporton és minden pillanatot a Maxon!
Hirdetés
Hirdetés