Ki lehet radírozni a történelemkönyvekből egy legendás világcsúcsot, csak mert gyanúsak voltak a körülmények?

Publikálva 15/05/2022 - 16:33 GMT+2

A Jamaicai Atlétikai Szövetség elnöke azt követeli, hogy töröljék Florence Griffith Joyner 1988-ban futott 100 méteres világcsúcsát, a rekord ellentmondásos volta miatt. A karibi ország vezetői szerint Elaine Thompson-Herah kellene, hogy legyen az új rekorder. A fiatalon elhunyt klasszis egykori versenytársa azonban úgy véli, a múltat már nem volna szabad bolygatni.

Florence Griffith-Joyner

Fotó: Eurosport

Semmissé lehet tenni egy legendás világcsúcsot bő 30 év után?

Jamaicában egyre hangosabban és egyre magasabb szintről követelik, hogy el kellene törölni Florence Griffith Joyner 1988-ban elért 100 méteres világcsúcsát. De ki lehet-e radírozni a történelemkönyvekből egy rekordot azért, mert a szél gyanúsan nem fújt a 34 évvel ezelőtti ikonikus futás idején?

Garth Gayle, a Jamaicai Atlétikai Szövetség elnöke az eddigi legrangosabb sportvezető, aki érvényteleníttetni akarja Griffith Joyner 10.49-es világcsúcsát, amelyet az 1988-as amerikai olimpiai válogatón futott. Úgy gondolja, hogy Thompson-Herah tavaly augusztusban elért 10.54-es idejét kellene új rekordként elismerni.

Atlétika

Párizsban lobog utoljára a tarka frizura, visszavonul a legsikeresebb női sprinter

09/02/2024 - 16:59

Gwen Torrence, Flo-Jo kortársa azonban úgy véli, semmiképp sem volna helyénvaló ezt meglépni.

„A történelmet nem változtathatjuk meg” – mondta Torrence. „Kétségbe lehet vonni, hogy valóban szélcsend volt-e, de a történelmet nem lehet kiradírozni.”

A 200 méter barcelonai olimpiai bajnoka, és a 100 méter 1995-ös, göteborgi világbajnoka hozzátette, „egy világcsúcsot nem lehet csak úgy odaadni valakinek”.

Gayle azonban hangsúlyozta, kész lobbizni azért, hogy Thompson-Herah legyen az új világcsúcstartó.

„Az ő 10.54-e egy magas szintű nemzetközi versenyen született, és az összes technikai körülmény rendben volt, beleértve a szélsebesség-mérőt is. A pálya és az időeredménye hitelességéhez semmiféle kétség sem férhet.”

Elaine Thompson-Herah

Fotó: Getty Images

Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke azonban nem igazán hajlik rá, hogy újraírják a rekordok könyvét.

„Mindannyiunknak meg lehet a véleménye arról a korszakról, amelyben néhány rekord született” – mondta Coe. „Jogilag azonban ez nem egyszerű ügy. Ne feledjük, a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz kell fordulnia annak, aki változtatni akar. Én inkább azt mondom, örüljünk ezeknek a csodálatos eredményeknek, amelyek most születnek, némelyik idő már kifejezetten közel van ahhoz a rekordhoz, amelyikről beszélünk.”

Griffith Joynert 1998. szeptember 21-én éjjel, álmában érte a halál egy súlyos epilepsziás roham következtében, amely fulladást okozott nála. Boncolás után derült ki, hogy egy veleszületett rendellenesség miatt volt hajlama ezekre a rohamokra.

Soha nem produkált pozitív doppintesztet, ehhez azért annyit tegyünk hozzá, hogy még épp azelőtt vonult vissza 1989-ben, hogy a versenyen kívüli ellenőrzést bevezették volna.

A pályafutása furcsán alakult abból a szempontból, hogy az 1984-es Los Angelesi olimpián 200-on szerzett ezüstérme után egy jó időre felhagyott a sporttal. 1987-ben tért vissza egy 10.96-os 100 méterrel, majd 1988-at egy 10.89-es idővel nyitotta.

Florence Griffith Joyner az 1988-as olimpián

Fotó: Getty Images

Az Indianapolisban megrendezett amerikai olimpiai válogatón hengerelt, itt futotta azt a bizonyos 10.49-et is, azonban érdekes módon nem a döntőben.

A válogató első körében futott egy 10.60-at, 3,2 m/s-os hátszélben, ami bőven a 2 m/s-os határ fölött volt. Ugyanezen a napon, néhány órával később a második körben jócskán megdöntötte Evelyn Ashford 10.76-os világcsúcsát, és a második helyen célba érő Diane Williams is repesztett egy 10.86-os egyéni csúcsot.

A szélmérő azonban ekkor teljes szélcsendet mutatott.

Valaki azt mondja, hogy a futás idején oldalszél volt, de van olyan is, aki szerint az egyik ellenőr túl közel állt a berendezéshez, így az nem tudott megfelelően mérni.

Érdekesség, hogy a különböző futamokban vagy hatalmas hátszelet mértek, ez volt a gyakoribb, vagy néhány alkalommal szélcsendet. Más opció gyakorlatilag nem volt.

A döntőbe kerülésért Griffith Joyner 10.70-et futott 1,6-os hátszélben, a döntőt pedig 10,61-gyel nyerte meg 1,2-es hátszél mellett.

Gwen Torrence

Fotó: AFP

Torrence úgy emlékszik vissza, hogy az a bizonyos indianapolisi nap borzasztóan szeles volt.

„Ez mindannyiunkban felveti a kérdést, hogy valami gond lehetett a szélmérő berendezéssel. De ha így is volt, ezt a helyzetet már réges-régen meg kellett volna oldani. Ezt még akkoriban ki kellett volna vizsgálni. Nem lehet ennyi idő távlatából, törléssel rendezni a dolgokat.”

Griffith Joyner Szöulban 10.54-gyel lett olimpiai bajnok, de a megengedettnél nagyobb hátszélben. Az előfutamban 10.62-t futott, amely a tavalyi tokiói játékokig az olimpiai rekord volt. Ezt javította meg 10.61-re Thompson-Herah.

Néhány héttel később pedig az idei világbajnokság helyszínén 10.54-et ért el, 0,9-es hátszélben. Ezt az időt szeretnék a jamaicaiak új világcsúcsként elismertetni.

Csapattársa, a sokszoros világ- és olimpiai bajnok Shelly-Ann Fraser-Pryce 10.60-at futott tavaly augusztusban 1,7-es hátszélben, az idei szezont pedig 10.67-tel kezdte Kenyában.

Torrence szerint bármelyikük megdöntheti Flo-Jo világcsúcsát, azt javasolja, hogy a pályán akarjanak rekordot dönteni, és ne adminisztratív úton.

Florence Griffith Joyner

Fotó: Imago

Ha megfelelőek lesznek a körülmények, mindkettejük számára elérhető a rekord. Jobbak az edzéskörülmények, jobb a technika, a cipők, mint három évtizeddel ezelőtt.

Miután Griffith Joyner meghalt, a doppingvádak felerősödtek vele kapcsolatban. Sokan úgy vélték a tiltott teljesítményfokozók hozzájárulhattak a halálához. A boncolást követően azonban Dr. Richard Fukumoto, igazságügyi orvosszakértő egyértelműen állította, hogy semmilyen szteroidok, vagy más doppingszerek okozta elváltozás nem volt kimutatható a szervezetében.

„Ez a jelentés lehetővé teszi, hogy Florence Griffith Joyner békében pihenhessen” – mondta Primo Nebiolo, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség akkori elnöke. „A családjának elképesztő médiatámadásokat kellett kiállni, sokan megpróbálták aláásni az ő örökségét, bármiféle valódi bizonyíték nélkül. Ez a hadjárat az egész sportágnak és a doppingellenes kampánynak is ártott. A média képviselőitől felelősebb magatartást várok a jövőben. Remélem, ezek után az atlétavilág számos tagja szeretetéről és együttérzéséről biztosítja majd a családot.”

A doppinggal kapcsolatos pletykák azonban sosem ültek el teljesen.

„Mindenkiben ott volt a kérdés, akár beszélt róla, akár nem” – mondta Torrence. „A korai halála miatt az amberek gyanakodni kezdtek. Remélem, mindezek ellenére Flo-Jo most már békében pihen.”

via infobae.com

Atlétika