Búcsúzik a lány, aki ugrásaival, táncával és elbűvölő személyiségével milliók szívébe lopta be magát

"A sportolók érteni fogják, amit mondok: a búcsú sosem könnyű" - fogalmazott Vlašić. "Rengeteg mindent hagyunk magunk mögött, hatalmas érzelmeket, meghódított csúcsokat, győzelmeket önmagunk felett, olyan csodálatos pillanatokat, amelyeket szavakkal nem is lehet leírni. Ezek az élmények azonban tovább élnek bennünk, visszük őket magunkkal. A megélt sikerek és kudarcok segíteni fognak abban, hogy egy új fejezetet írjak az életemben. A sport mindig része lesz a mindennapjaimnak. A megszerzett tapasztalatokkal és tudással aktívan hozzá akarok járulni az atlétika, és úgy általában véve a sport fejlődéséhez."

"Magasugrónak születtem" | EurosportA 2015-ös pekingi világbajnokság egészen elképesztő versenyt hozott női magasugrásban. Mary Kuchina, Anna Chicherova és Blanka Vlašić fej-fej mellett haladtak. Mindhárman simán átvitték a 2.01-et, majd leverték a 2.03-at. Az aranyat végül a kevesebb rontásának köszönhetően Kuchina nyerte, Vlašićé lett az ezüst, míg Chicherováé a bronz.

"Egy sportoló kétszer hal meg. A második, a biológiai halál előtt ott van az a pillanat is, amikor búcsút mond a pályafutásának, akkor hal meg először" - reagált Joško Vlašić lánya visszavonulására. "Az ember ilyenkor húz egy vonalat, visszanéz és felteszi a kérdést: vajon megérte? Érdemes volt? Blanka hajlamos lenne azzal előhozakodni, ami nem sikerült, amit elmulasztott. Hajlamos lenne a csodaszép fehér vásznat beszennyezni fekete foltokkal."

"Blanka, nemcsak, hogy elképesztő eredményeket értél el a sportban, ezeket végtelenül tisztán és becsületesen tetted. Ráadásul úgy, hogy közben nem rejtetted el a személyiségedet sem, hanem megnyitottad magad az emberek előtt, amivel egycsapásra be is loptad magad a szívükbe szerte a világon. Büszkévé tetted a hazádat, az atlétikai közösségedet, a családodat. Boldog vagyok, hogy részese lehettem az utadnak. Apu."

"Amikor először láttam Blankát ugrani, tudtam, hogy ez a lány nagyon sokra viszi majd" - mesélte Kajsa Bergqvist, fedett pályás világcsúcstartó, a 2005-ös helsinki világbajnokság győztese. "Belekerült néhány évbe, míg sikerült a hosszú lábait megfelelően koordinálnia, de utána nem volt megállás a számára. Mosolyt és jókedvet hozott a magasugrásba, szinte mindig show-t csinált, nemcsak a teljesítményével, hanem a karizmatikus személyiségével is. A riválisom volt, ugyanakkor a barátom is. Ő volt az egyetlen versenytársam, aki a világversenyeken a szobatársam is volt, és meg kell mondjam, mindig jól éreztük magunkat. Hihetetlenül jó humora van, és az ember iszonyatosan jól érezte magát a társaságában. Blanka, te vagy a legjobb!"

"Bár az atlétika egyéni sportág, én mindig is úgy éreztem, hogy csapatjátékos vagyok, ugyanis sosem csak magamért ugrottam. A létező legnagyobb megtiszteltetés az volt a számomra, amikor tiszteletkört futhattam győztesként a horvát zászlóval a kezemben" - zárta sorait Vlašić.