Bravúros magyar siker, mókázó világcsúcstartó, cudar körülmények

A sprinterek brutális szembeszélben voltak kénytelenek versenyezni, a 100 gát idején konkrétan 3,9 m/s-os szél fújt, mellé esett az eső, és kőkemény 11 fokot mértek.

Luca azonban kiválóan alkalmazkodott a körülményekhez és 13.37-et futva a második helyet szerezte meg Cindy Sember mögött. Ráadásul olyan neveket előzött meg, mint a korábbi Európa-bajnok Tiffany Porter.

„Szerintem még soha nem futottam ekkora szembeszélben, kemény verseny volt” – mondta a pályafutása eddigi legjobb DL-eredményét elérő Kozák Luca. „Sejtettem, hogy nem lesz meleg, de amikor a többiekkel megláttuk, hogy mekkora szembeszél van és az eső is esik, egy picit megijedtünk. Nem az időeredményen volt a hangsúly ilyen körülmények között, de örülök, hogy megoldottam a feladatot és második lettem egy ilyen erős mezőnyben. Sikerült bebizonyítanom magamnak, hogy jó a formám és erős vagyok.”

Szépen helytállt a verseny másik magyar indulója, a gerelyhajító országos csúcstartó Rivasz-Tóth Norbert is. A világbajnoki címvédővel és London olimpiai bajnokával is megspékelt mezőnyben 73.20-as dobásával a hatodik helyen végzett.

„Úgy érkeztem meg a versenyre, hogy végre fájdalommentesen és egészségesen tudok mozogni, amit ki is akartam használni, hiszen egy nagy presztízsű versenyről van szó” mondta Rivasz-Tóth Norbert. „Jó esélyekkel gyűjthettem volna plusz pontokat az olimpiai kvalifikációs rendszerbe, akár egy 80 méter körüli dobással, több hellyel léphettem volna előrébb. Amit nagyon sajnálok, hogy az időjárás eléggé keresztbe tett a gerelyhajítóknak, az óriási szél és eső elverte a mezőnyt.”

Kifejezetten érdekes versenyt hozott a női 100 méteres síkfutás is, ahol a brit Dina Asher-Smith némi meglepetésre megverte a szezonban idáig remeklő Sha’Carri Richardsont és a sokszoros világ- és olimpiai bajnok Shelly-Ann Fraser Pryce-t is.

„Mindent egybevetve ez egy remek tapasztalatszerzés volt mindenkinek. A tokiói olimpiai döntő lesz majd az, ami igazán számít. A körülmények finoman szólva sem voltak ideálisak a sprinterek számára, de ezt leszámítva jól éreztem magam és elégedett vagyok az eredményemmel” – mondta Asher-Smith, aki 11.35-tel nyerte a versenyt és közel egy tizedet vert Richardsonra.

„Vissza kell mennem és dolgoznom még néhány dolgon” – mondta Richardson. „Meg akarom mutatni a lányoknak, hogy mennyire jó vagyok. És természetesen alig várom már a jövő heti napsütést és meleget Dohában.”

Az időjárás nem okozott gondot Jakob Ingebrigtsennek. A még mindig csak 20 éves norvég tehetség tekintélyt parancsoló 3:36.27-et futott 1500-on, amivel megnyerte a versenyt az ausztrál Oliver Hoare előtt.

„Ez teljesen normális időjárás Norvégia nyugati részén. Hozzá vagyok szokva ezekhez a körülményekhez” – mondta Ingebrigtsen.

A verseny legnagyobb sztoriját azonban minden bizonnyal a rúdugrás világcsúcstartója, Armand Duplantis szállította. A svéd zseni a 2019-es dohai világbajnokság óta először szenvedett vereséget, ráadásul ugyanaz a Sam Kendricks győzte le, mint akkor.

Kendricks 5.74-gyel nyerte a versenyt, míg Duplantis 5.55-tel lett második. A világcsúcstartó ráment az 5.80-ra is, és egy pillanatra azt is hihette, hogy átvitte a magasságot, ám a léc végül mégiscsak leesett.

Az extra azonban nem ez volt, hanem ahogy Duplantis tartotta ellenfelének az esernyőt, miközben ő készült a következő ugrására.

„Az idén eddig most éreztem magam a legjobban” – mondta a világbajnoki címvédő Kendricks.„Esett az eső, voltak emberek a nézőtéren, újra a réginek éreztem magam. Először vertem meg Mondót a vb óta, de nem mondanám, hogy egy szinten vagyunk. A körülmények hoztak minket egy szintre. Talán ez az egyetlen esélyem. Egyébként ő túl jó, túl tehetséges.”

„A körülmények nem voltak ideálisak, de mit lehet tenni?” – rántotta meg a vállát sztoikus nyugalommal Duplantis. „Rendben vagyok, egészséges vagyok, és csak ez számít.”

via BBC, World Athletics, MTI, atlétika.hu

Ha szeretnél minden reggel értesülni a legfrissebb híreinkről, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!