Az olimpiai bajnok szerint Bolt dominanciája ártott az atlétikának
Publikálva 12/08/2021 - 10:48 GMT+2
A jamaicai összesen 19 major-címet, 8 olimpiai és 11 világbajnoki aranyérmet nyert kivételesen eredményes pályafutása során.
Usain Bolt
Fotó: AFP
Edwin Moses szerint ártott az atlétikának, ahogy Usain Bolt egy évtizeden keresztül ledominálta a sprintszámokat a világversenyeken. A 400 gát kétszeres világ- és olimpiai bajnoka szerint a többi versenyszám nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna.
Bolt három egymást követő olimpián is megnyerte a 100 és a 200 métert, a világcsúcsai a mai napig nincsenek veszélyben. Miközben különleges dolog volt ez a fajta egyeduralom és éremhalmozás, Moses örömmel vette tudomásul, hogy Tokióban más versenyszámoknak is komoly szerep jutott.
„Úgy gondolom, hogy a sportág szenvedett attól, hogy Bolt folyton csak nyert” – mondta Moses. „Rengeteg esemény tévéképernyőre sem került volna, ha ő nem vett volna részt az adott versenyen.”
„A dolog még a ’80-as években kezdődött, amikor a tévé elkezdett csak az extrákra rámenni. Szinte csak akkor foglalkoztak egy adott sporteseménnyel, ha veszélyben forgott egy világcsúcs.”
„Minden versenyszám nagyon kell ahhoz, hogy a verseny, úgy egészében jó legyen. Nem szabad, hogy arról szóljon a dolog, hogy ki a leggyorsabb férfi vagy nő a világon.”
/origin-imgresizer.eurosport.com/2020/02/16/2775937.jpg)
Edwin Moses
Fotó: Eurosport
„Tokióban jó volt például, hogy a 400 gát ilyen kiemelt versenyszám lett, mind a férfiaknál, mind a nőknél. Amikor én futottam, akkor is az volt, és most újra az lett. Persze a 100 méter is fokozott figyelmet kapott Ben Johnson meg Carl Lewis miatt, de a 400 gát is a csúcson volt akkoriban.”
„Szerintem szükség van, mondjuk 15 nagy névre, akik húzzák előre a sportágat. Amikor én futottam, ott volt Jacke Joyner, Willie Bags, és egy csomó atléta a világ minden tájáról, akik nagyon sokat nyertek.”
„Senki sem akarja, hogy az összes figyelmet a 100 és a 200 méter vigye el, a többi versenyszámnál meg kikapcsolják a közvetítést. Folyamatosan fenn kell tartani az emberek érdeklődését.”
A Bolt utáni éra első 100-as aranyérmét az olasz Marcell Jacobs nyerte 9.80-nal. Mind a hat célba érő bement 10 másodperc alá, és Moses, aki maga négyszer javított világcsúcsot 400 gáton, úgy véli, egy nap megdöntik majd Bolt rekordját.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/08/03/3192531.jpg)
Karsten Warholm
Fotó: Getty Images
„Lehetséges, mindenképp lehetséges. Annak ellenére, hogy az idén nem kerültek olyan közel a rekordhoz, mint azt talán sokan várták. Szerintem az emberek 9.65 környékére számítottak. Persze ehhez azért tegyük hozzá, hogy iszonyú hőség volt, nagy páratartalom, és az előfutamokat is meg kellett nyomniuk.”
A tokiói olimpia egyik legemlékezetesebb pillanata a férfi 400 gát volt, ahol Karsten Warholm 76 századot faragott a saját világcsúcsából. Aztán jött Sydney McLaughlin, aki 44 századot javított a női 400 gát rekordján. Ott volt a 800 méter is, ahol Athing Mu amerikai, míg Kelly Hodgkinson brit csúcsot döntött.
Mindez sokakban aggodalmat keltett a pályával kapcsolatban, mely állítólag egy-két százaléknyi előnyt ad a futónak a korábbi borítással szemben.
„Legalább három cikket láttam erről. Eljön az a pont, amikor majd komolyan foglalkozni kell a technológiai újítások miatti paradigmaváltással. Két vagy három éve vitatkoznak már erről, és még fognak is. Engem most annyira nem fogott meg a dolog.”
via stadiumastro.com
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés