• A Letzigrund az atlétáknak ugyanaz, mint  a teniszezőknek Wimbledon, vagy a labdarúgóknak a Wembley. A szentély. Zürichben, a Letzigrundon futni, versenyezni, mindig is kiváltságnak számított, csak a legnagyobbaknak adatott meg, mert csak a legnagyobbakat hívták meg. Most azonban akad 1439 atléta, akiknek megadatik ez a kiváltság. Merthogy idén Zürich nem csak a szokásos Weltklassét rendezi meg, hanem jövő keddtől az Európa-bajnokságot is.
Az első Európa-bajnokságot, még 1934-ben rendezték Torinóban alig több mint kétszáz atléta és 23 ország részvételével. A kezdeti nehézségek után 1946-tól általában négyévente rendeztek Eb-t, bár akadtak másfajta próbálkozások is. Az első budapesti Eb-t, például három év múltán 1969-ben követte az athéni. A legfrissebb trendek szerint 2010 óta nem csak a hagyományos négyévenkénti Európa-bajnokságot rendezik meg, hanem úgymond féltávnál az olimpiai években egy úgy nevezett kis Eb-t is. A kicsi egyfelől arra utal, hogy maratoni futás, illetve 50 kilométeres gyaloglás azokon az Európa-bajnokságokon nem szerepel a programban, mivel az olimpia közelsége miatt a legjobbak úgyse állnának rajthoz. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a többi versenyszámban mindenki ott lenne, ami miatt szintén indokolt a kicsi szó használata, bár a győzteseket ritkán szoktuk kiseurópai bajnokként emlegetni.
Ez viszont most nagy Eb lesz.
Atlétika
Sífutás helyett síkfutásban indul az olimpiai bajnok Johaug
7 ÓRA
788 férfi és 651 női indulóval. Az Európai Atlétikai Szövetség valamennyi (50) tagállama képviselteti majd magát, akárcsak az utolsó két alkalommal Barcelonában illetve Helsinkiben. A nevezőket tekintve - mert ne feledjük ők még pusztán nevezők, szinte biztosan lesznek visszalépések különböző sérülések miatt - Barcelona 2010-ben állította fel a rekordot 1626-tal, de abban azt hiszem megállapodhatunk, hogy a hiányzó 150 atléta a versenyek minőségére aligha lesz hatással.
Legtöbben maratoni futásban indulnak majd 129-en, de ez picit csalóka, hiszen ebben a versenyszámban, nem három hanem hat atléta képviselhet egy országot, mivel az Eb mellet - hagyományosan - csapat Európa kupát is rendeznek. Szintén hagyományosan a 100 méter viszi a prímet azok közül a számok közül, ahol nemzetenként csak hárman nevezhetnek, itt 43 férfi és 42 nő áll majd rajthoz, a legkevesebb indulót pedig 5000 méteren látatjuk majd (19) férfiaknál és súlylökésben (17) a nőknél. Akadnak olyan versenyszámok ahol egyébként a hölgyek többen lesznek majd, ilyen lesz a 200 és az 5000 méter, a kalapácsvetés illetve érdekes módon az ugrószámok háromnegyede. Csak hármasugrásban lesz több induló a férfiaknál, az össze többiben több hölgyet láthatunk majd.
Hála az égnek.
Az szinte biztos, hogy az összesített éremtáblázat élén, annak ellenére marad majd a Szovjetunió, hogy ilyen ország már jó ideje nem is létezik, a kérdés az, hogy a britek két vagy három Európa-bajnokság múlva érik-e őket utol. Ők és franciák ugyanis a nagy atléta nemzetek közül azok, akik összes Európa-bajnokságot azonos néven versenyezték végig, ami egy efféle összehasonlításban kétségkívül előnyt szokott jelenteni.
Mi a 14. helyen állunk, nyertünk eddig 17 arany-, 18 ezüst- és 22 bronzérmet. Előrelépni nincs nagyon módunk, ahhoz jobban kéne szerepelnünk mint a hollandoknak, amire gyakorlatilag semmiféle esélyünk nincs, hiszen ők akár négy-öt (vagy még több) aranyat  is összehozhatnak majd Zürichben.
Hátra akkor csúszunk egy pozíciót, ha az ukránok hárommal több aranyat nyernek mint mi. És bár az ő felkészülésük, korántsem volt zavartalan, azért jegyezzük meg, ez bizony könnyen előfordulhat.
Atlétika
„A csodacipő olyan, mint a dopping; aki használja, az csaló”
02/05/2021 18:42
Atlétika
Bejelentette visszavonulását a női kalapácsvetés magyar csúcstartója
28/04/2021 09:25