Aranyérmével végleg legyűrné hazája kishitűségét és mentális gátjait az olimpiai bajnok

Neeraj Chopra, a tokiói játékok gerelyhajító bajnoka az első indiai atléta az olimpiák történetében, aki aranyérmet tudott nyerni. Öt évvel ezelőtt U20-as világbajnok lett, ami szintén történelmi tett volt a részéről, hisz indiaiként korábban ez sem sikerült senkinek. Ahogy hazájából korosztályos világcsúcsot is ő ért el először.

Meglepetésre lett olimpiai bajnok Neeraj Chopra, persze ha abból indulunk ki, hogy juniorként is volt már korosztálya legjobbja, lehet, hogy nem is kellett volna meglepődnünk.

Először is gratulálunk az olimpiai aranyéremhez. Mit éreztél, amikor biztossá vált, hogy a tiéd az aranyérem?

Párizs 2024

Tokióban történelmet írt, Párizsban címet védene India első olimpiai bajnok atlétája

15/07/2024 - 20:47

Először hatalmas hullámokban öntöttek el az érzelmek, és beletelt egy kis időbe, mire ezek lecsillapodtak, és elkezdtem felfogni, hogy olimpiai bajnok lettem. Minden atléta számára álom az olimpiai aranyérem, számomra is az volt, úgyhogy nem meglepő, hogy lassan kerültek bennem a dolgok a helyükre. Nagyon erős büszkeséget és boldogságot éreztem, hogy sikerült ezt elérnem.

Mi fut át az agyadon, miután eldobtad a gerelyt, és látod, hogy ott száll a levegőben?

Őszintén szólva ez eléggé függ a dobástól. Abból, ahogy nekikészülök a dobásnak, már lehet látni, mi zajlik a fejemben. Elég régóta hajítok már gerelyt ahhoz, hogy azonnal tudjam, a dobásom jól sikerült-e vagy sem. Az egész nagyon természetesen történik, nem nagyon tudom elmagyarázni. A testbeszédem is annak megfelelően változik, hogy milyennek éreztek a dobást. Ha jónak, akkor pumpálom magam, érzem, hogy tele vagyok energiával, ahogy ez Tokióban is látszott a második dobásom után. Amikor nem sikerül jól, alig várom, hogy ismét sorra kerüljek, és javítani tudjak.

Hogy kezeled azt a nyomást, hogy nagy stadionokban, a világ legjobbjai ellen kell versenyezned?

Úgy gondolom, hogy az olimpián a nyomás jön magától, hisz ez a legfontosabb verseny a számunkra. Más nagy világversenyekhez képest még van egy plusz teher rajtunk, mivel ezt csak négyévente rendezik. Ráadásul ez volt az első olimpiám, szóval éreztem a nyomást rendesen. Az segített, hogy nagyon jól sikerült a felkészülésem, úgyhogy tudtam, hogy fizikálisan kiváló állapotban vagyok. Tudtam, hogy a lehető legjobban készültem fel, ami önbizalmat adott. Ez pedig a nyomás leküzdésében is segített. Aztán az is jó volt, hogy könnyedén, elsőre megdobtam a selejtezőszintet, csökkent bennem a feszültség, és tovább nőtt az önbizalmam.

Neeraj Chopra

Fotó: Getty Images

Sok atléta szereti, ha a családja, a barátai ott vannak vele a versenyen, te azonban soha nem hívod meg őket. Lehet tudni, miért döntöttél így?

Igen, én is észrevettem, hogy a többieket figyelik a családtagjaik. Annak, hogy nálam ez másként van, a korai időszak az oka, amikor elkezdtem versenyezni. Nagyon korán észrevettem, hogy a bennem lévő természetes agresszió csökken, ha a szeretteim ott vannak velem. Valahogy visszafogottabbá váltam attól, hogy tudtam, hogy néznek. De ez igazából régi dolog, mostanság már inkább várom a pillanatot, hogy meghívhassam őket. Remélhetőleg lesz majd olyan verseny, ahol jól tudok teljesíteni, miközben ők ott ülnek a lelátón.

Miben reménykedsz, milyen hatással lesz a sikered az indiai atlétikára?

Már most vannak pozitív változások, amiket látok magam körül. Nagyszerű dolog, hogy sok gyerek kezdett el atletizálni, és vannak, akiket kifejezetten a gerelyhajítás érdekel. Valahogy volt egy mentális blokk, hogy mi gyengébbek vagyunk, mint más országok, és hogy mi sosem nyerhetünk olimpiai aranyat például atlétikában. Amikor a junioroknál vb-t nyertem és világcsúcsot dobtam, kezdtem azt érezni, hogy igenis megvan bennünk, ami kell. Aztán ez az érzés tovább erősödött, amikor a Diamond League-versenyeken is elkezdtem jól szerepelni. Úgy gondolom, az olimpiai aranyérmem végképp segít majd lerombolni az indiaiakban kialakult rossz beidegződést, a kishitűséget.

Mondanál néhány érdekes dolgot az indiai kultúráról?

India egy rendkívül tagolt és sokszínű ország. Rengeteg állam, nyelv és kultúra keveredik benne. Ahonnan én jövök, Haryanából, Észak-Indiából, ott nagyon fontos a sport, a fizikai képességek fejlesztése. A legtöbb szülő figyel arra, hogy a gyereke sportoljon, sőt, sokan arra is, hogy katonai képzést kapjon. Sok olimpikon származik erről a vidékről. Remélhetőleg Tokió után még többen kezdenek el fizikálisan aktívak lenni, és ők egyre több érmet nyernek majd a soron következő olimpiákon.

Neeraj Chopra

Fotó: Getty Images

Mikor vagy a legboldogabb?

Mivel sokat utazok a világ különböző részeire, igazán boldog akkor vagyok, amikor otthon vagyok, és a saját pályánkon edzhetek. Ott nőtem föl, szeretem azt a helyet, ott érzem magam a leginkább elevennek.

Mi a képernyővédő képed most a telefonodon?

Most épp egy nagyon szép kép, amit én csináltam egy gerelyhajító szoborról. Épp naplemente volt, így a szobor alakja szépen kirajzolódik az éghez képest, ami narancssárgás, rózsaszínes árnyalatú. Nagyon jól néz ki.

via Voiced Athletics

Atlétika

„Egy valóra vált álom” – Federer alázata és kedvessége lenyűgözte a budapesti vb sztárját

28/01/2024 - 15:57

World Athletics Indoor Championships

"Izgalmas, felemelő és drámai" - Így értékelte a szövetség a magyarok vb-szereplését

14 órája