Ahol 32 fokban és hóban is futottak már – jön az egyik legszeszélyesebb maratoni
Publikálva 09/10/2021 - 13:24 GMT+2
Ezen a héten az Egyesült Államokban folytatódik a maratoniszezon.
Lawrence Cherono - fotó: Quinn Harris
Fotó: AFP
Chicagóban a pálya miatt mindig benne van, hogy jó időket futnak a maratonisták, az időjárás azért meg tudja kavarni az erőviszonyokat.
Október 10-én közel 35 ezer profi és amatőr futó részvételével megrendezik 2021-es Chicago Marathont, amely szinte teljesen sík vonalvezetésével mindig kiváló terep a rekorddöntésre. Tavaly a covid miatt lefújták a chicagói versenyt, azonban amikor legutóbb itt járt a mezőny, a kenyai Brigid Kosgei megdöntötte Paula Radcliffe 16 éven át fennálló rekordját. A Runner’s World cikke alapján hozunk néhány érdekességet a versenyről, amit 17:30-tól az Eurosporton is közvetítünk.
A kezdetektől fogva hatalmas siker
Az első versenyt 1977-ben rendezték meg, amikor is a város polgármestere, Michael Bilandic teljes mellszélességgel beállt az ötlet mögé, hogy a város utcáin tömeges futóversenyt rendezzenek. Mivel ő maga is lelkes futó volt, valószínűleg nem kellett sokat győzködnie a Chicago Marathon öt alapítójának, köztük a legelső esemény versenyigazgatójának, Wendy Millernek, 1977. szeptember 25-én pedig hivatalosan is elrajtolt a verseny.
Több mint 4200 futó fizette ki az ötdolláros nevezési díjat, köztük a nyolcéves Wesley Paul, aki 3:15:20-as idővel ért célba, teljesítve ezzel a világ akkori legnagyobb maratoni versenyét.
1977-ben egy indianai lakos, Dan Cloeter nyerte a versenyt 2:17:52-es idővel, míg a nőknél a texasi Dorothy Doolittle győzött 2:50:47-tel. Az esemény akkora sikert hozott, hogy azzal nem csak a következő évi maratonikat sikerült megalapozni, de egy sor egyéb projekt is elindult, például Bilandic regnálása alatt a Michigan-tó melletti régi lovas ösvényből egy nyolckilométeres futópályát alakítottak ki, amely azóta közel 30 kilométer hosszú lett, és ma is igen népszerű hely a futók körében.
Ahol megfőnek vagy megfagynak a futók
Chicago a lapos pályájával gyakorta hozzájárult a múltban a gyors maratoni futásokhoz, és nem szabad megfeledkezni a remek hangulatról, az erős mezőnyről és az időjárásról sem. Az esemény népszerűségére sem lehet panasz: 2007-ben 45 ezren neveztek, amely már a tízszerese volt a 30 évvel korábbi, legelső futásnak. Azóta minden évben 40 ezer fölött volt a résztvevők száma, 2018-ban például 44.571-en értek célba a Grant Parkban.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/10/09/3233992.jpg)
Chicago Marathon 2007 - fotó: Scott Olson
Fotó: AFP
Ha már az időjárás szóba került: talán nincs még egy olyan maratoni, ahol ennyire kiszámíthatatlanok lennének a természeti tényezők. Októberben az átlagos napi hőmérséklet 9 fok, de 2007-ben például 32 fok és 73%-os páratartalom várt a mezőnyre. 1988-ban - a valaha volt leghidegebb versenyen - -6-ot mutattak a hőmérők, és érdemes megemlíteni az 1993-es évet is, amikor a futóknak a hóban kellett gázolniuk. 2019-ben viszont tökéletes futóidő várta a mezőnyt: durván 10 fok körüli hőmérséklettel.
Bejutni sem egyszerű
A regisztrációs időszakot általában a verseny hetében szokták kihirdetni, a sorsolásra októberben lehet jelentkezni, és csak decemberben derül ki, sikerült-e bekerülni a mezőnybe. Azok, akik legalább ötször futottak már a versenyen automatikusan megkapják a jogot az indulásra, emellett az időeredményekkel is lehet kvótát szerezni – ennél a január 1. és a november között futott időket szokás figyelembe venni.
Kvalifikációs idők
Idén a covid miatt a szokásosnál több feltételnek kell megfelelni: a résztvevőknek igazolniuk kell, hogy megkapták a védőoltást, vagy egy 72 óránál nem régebbi koronavírus-tesztet bemutatniuk a futást megelőzően. Amennyiben a bemutatott dokumentumokat hitelesnek találják, a futók kapnak egy karszalagot, amellyel beléphetnek a verseny helyszínére; futás közben nem kell maszkot viselni, ám a verseny előtt és után, valamint a nézőtéren mindenkinek kötelező.
A pénzdíjak
Chicagóban évről évre komoly tömeg és rendkívül erős mezőny gyűlik össze, utóbbi nem kis részben a csinos pénzdíjak eredménye. 1982-ben osztottak ki a szervezők először díjat a győzteseknek, egészen pontosan az amerikai Greg Meyernek és Nancy Conznak, mindketten 12 ezer dollárral gazdagodtak. 2019-ben Lawrence Cherono és Brigid Kosgei egyaránt 100 ezer dollárt kaptak, míg a kerekesszékes bajnokok 15 ezret.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2019/10/13/2695441.jpg)
Brigid Kosgei
Fotó: Getty Images
Érdemes megfutni a pályarekordot is, hiszen ezért további 75 ezer dollár bónusz jár.
A sportág történetében ötször futották ezen a helyszínen meg az aktuális rekordot. 1984-ben Steve Jones (2:08:05), 1999-ben Khalid Khannouchi (2:05:42) a férfiaknál, 2001-ben Catherine Ndereba (2:18:47), 2002-ben Paula Radcliffe (2:17:18) a nőknél állított fel új csúcsot – mindkettő olyan eredmény, amit vegyes mezőnyben futottak. 2019-ben Kosgei tovább faragott a rekordon, amikor is 2:14:04-es idővel ért célba, míg a férfiaknál Dennis Kimetto rendelkezik a pályacsúccsal, 2:03:45-tel.
Az előző 10 év bajnokai
Forrás: Runner’s World
Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés