A verseny, ahol mindig veszélyben van a maratoni világcsúcs

Publikálva 22/09/2021 - 16:32 GMT+2

Berlinben egészen mostanáig 11-szer dőlt meg a maratoni aktuális rekordja, hétvégén ismét nekivágnak a hosszútávfutók.

Eliud Kipchoge a 2018-as berlini maratonon - fotó: Jack MacDougall

Fotó: Eurosport

Ideális hőmérséklet, lapos pálya és jó minőségű út – nem a véletlen műve, hogy a Berlin Marathonon általában gyors versenyeket láthatnak a nézők.

Azóta, hogy az egyik legnagyobb sportszergyártó cég piacra dobta a karbonbetétes futócipőit, a hosszútávfutás egyetlen világcsúcsa sincs biztonságban, a félmaratoni és a maratoni rekordokon egyaránt jelentősen sikerült faragni. Magukat a futókat is megosztja, mennyire jó ez a sportágnak, ám a technológiai fejlődés mindig is az atlétika részét képezte, ezért aztán a szövetségek is inkább csak szabályozni próbálják az új cipőket, mintsem betiltani.

Párizs 2024

Ki lehet-e hagyni az olimpiai csapatból a két legnagyobb élő maratoni futót?

23/04/2024 - 20:24

Ahhoz persze, hogy egy világcsúcs veszélybe kerüljön, nem elég önmagában egy jó cipő és egy világklasszis futó szerencsés találkozása, rendkívül sok múlik a körülményeken is. A kétórán belüli maratonfutás kísérletei kiváló példák voltak arra, hány és hány tényező segíthet a gyorsabb eredmény elérésében. Azok persze csak kísérletek voltak, ezért megtehették, hogy a legalkalmasabb pillanatban bonyolítsák le a versenyt – éles helyzetben ez természetesen nem lehetséges.

Ettől függetlenül vannak pályák, ahol általában gyors szokott lenni a verseny, ezek közül kiemelkedik a Berlin Marathon, amelyen 1974 óta 11 alkalommal döntötték meg a világcsúcsot, köztük egyébként a férfi maratonfutás 2018-as világcsúcsát is ezen a pályán érte el Eliud Kipchoge. Ráadásul már a következő évi versenyen közel volt az újabb csúcsdöntés, Kenenisa Bekele ugyanis csak két másodperccel maradt el a kenyai 2:01:39-es időeredményétől.

A férfiaknál 2003 óta csak a berlini versenyen sikerült csúcsot dönteni, de a nőknél is kiemelkedően sikeresnek mondható az esemény a három rekorddöntéssel. A Berlin Marathon titkát nem nehéz felfedni: a futóversenyt ideális időpontban tartják, amikor az időjárás már hűvösebb, de azért még nem kimondottan hideg, a pálya gyakorlatilag teljesen sík, kevés kanyarral, az utakat pedig – végtére is Németországról van szó – szépen karbantartják. Ideális formula a sikerhez.

Az etióp Kenenisa Bekele elsőként ér célba a 2019-es berlini maratonon

Fotó: Getty Images

Magát a versenyt 1974-ben alapította meg egy berlini pék, Horst Milde, aki a futás iránti szenvedélyét jó érzékkel kötötte össze a családi vállalkozással. Az első maratoniján 244-en értek célba, amihez az első helyezettnek 2:44:53-re volt szüksége, a versenyt befejező 10 nő közül pedig Jutta von Haase volt a leggyorsabb, aki 3:22:01-es idővel teljesítette a távot. Milde türelmesen építgette a versenyt, mostanra pedig egy több millió dolláros eseménnyé nőtte ki magát, durván 44 ezer indulóval.

A futóverseny azóta is a charlottenburgi sportklubjuk irányítása alatt működik, Milde pedig a mai napig közelről szemléli a szervezők munkáját – a versenyigazgatói teendőket ugyanis a fia, Mark Milde látja el. Történelmi szempontból sem elhanyagolható a Berlin Marathon jelentősége: miután a várost 45 évnyi megosztottság után újraegyesítették, a futóverseny is áthaladt a keleti területeken, ezzel az új értelemben vett szabadság szimbóluma lett.

A Runnerworld gyűjtése nyomán hozunk néhány mérföldkövet a Berlin Marathon és a maratonfutás történetéből.

1977

A női maratonfutás a ’70-es években rohamos fejlődésnek indult – hozzájárulva ahhoz, hogy az 1984-es olimpiától kezdve a hivatalos program része legyen – 1977-ben a nyugatnémet Christa Vahlensieck 2:34:47-es idővel ért célba. Vahlensieck munkáját az az Ernst Van Aaken segítette, aki a rendszeres testmozgás előnyeivel és a nők állóképességének határaival kapcsolatban egyaránt megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját.

Vahlensieck két másik futóval, a francia Chantal Langlacéval és az amerikai Jacqueline Hansennel vívott nagy küzdelmet az aktuális rekordért, éveken keresztül váltogatták egymás között a csúcsokat. Az, hogy Vahlensieck újra megfutotta a világ aktuálisan legjobb időeredményét, mindezt ráadásul hazai pályán, hatalmas elégtételt jelentett Van Aaken számára, ő ugyanis egy autóbaleset során mindkét lábát elveszítette.

1998

Ronaldo da Costa egy szegény, 11 fős brazil család legfiatalabb tagja volt, és ritkán versenyzett a hazáján kívül. Az 1996-os atlantai olimpiára kijutott ugyan, de csak 16. helyen végzett a 10 ezer méteres távon, az igazi sikereit a maratonfutók között érte el. 1997-ben ötödik volt Berlinben 2:09:07-es idővel, amit egy évre rá három perccel megjavított. Ez utóbbi már világcsúcs volt, ezzel ő lett az első dél-amerikai, aki világcsúcstartó volt ezen a távon. Egy csapásra nemzeti hős lett, rekordját pedig 10 éven át nem tudták megjavítani.

Ronaldo da Costa (középen) és Josia Thugwane (bal oldalon) az 1999-es londoni maraton előtt - fotó: Sinead Lynch

Fotó: AFP

2001

Amikor Joan Benoit Samuelson az 1983-as Boston Marathonon 2:22:43-ra javította a női maraton rekordját, a szakmabeliek már azt találgatták, mikor sikerül áttörni a 2:20-as határt. Az 1990-es években berobbanó afrikai futóknak erre reális esélyük volt: az etióp Fatuma Roba 1996-ban olimpiai bajnok lett, 1994-ben pedig a kenyai Tegla Loroupe nyerte a New York Marathont, ezzel ő volt az első afrikai nő, aki egy nagyvárosi maratonfutó versenyen elsőként célba ért.

Berlinben nagyon vágytak a rekordra, Loroupe pedig igen közel járt hozzá 1999-ben 2:20:43-as idejével –, de a 2:20-on belüli maraton kezdett olyan mitikus jelleget ölteni, mint amilyen a négy perc alatti mérföld lehetett Roger Bannister előtt. A berlini szervezők végül a 2000-es olimpia bajnokát, Naoko Takashit csábították el a versenyre, a magaslathoz hozzászokott japán pedig valósággal felszántotta a lapos berlini pályát, és 2:19:46-tal ért célba.

Naoko Takashi - fotó: Gabriel Bouys

Fotó: AFP

Ez egyébként a japán sport történetében is mérföldkőnek számított, ugyanis Takashi lett az ország első igazán jelentős női példaképe, többek között egy manga képregénysorozat főhőseként is tisztelegtek előtte.

2003-2018

Ez a 15 év drámai mértékű javulást hozott a férfi maratonfutásban, ráadásul ezek mindegyike a német fővároshoz kötődik. 2003-ban a kenyai Paul Tergat elsőként futott 2:05 alatt (2:04:55), 2008-ban pedig az etióp Haile Gebrselassie a 2:04-es határ alá vitte a rekordot (2:03:59). 2014-ben sikerült még tovább bontogatni az álomhatárokat, a kenyai Dennis Kimetto – mindössze három másodperccel – 2:03-on belül futotta le a klasszikus távot.

2018-ban ismét történelmi pillanat szemtanúja lehetett a közönség, amikor is Kipchoge a tökéleteshez közeli versenyt zárt, és annak ellenére javította meg jelentősen a rekordot, hogy az utolsó tempómenője féltávnál kiszállt, és onnantól neki kellett diktálnia az iramot. Kipchoge 2:50-es kilométerekkel teljesítette a maratont, miközben a táv utolsó részére hajrázni is maradt ereje: végül 2:01:39-nél állt meg az óra.

Rá egy évre pedig kis híján ismét csodát láthatott a helyi közönség, amikor is Bekele nagyon közel került a 2018-as csúcshoz 2:01:41-es idővel. A berlini maratonverseny történelmében tehát számos alkalommal megdőlt már az aktuális világcsúcs, így már-már kötelező kellékei ennek az eseménynek. Bekele pedig – bár a 2019-es futása óta nem ért el kiemelkedőt – most is ott lesz a mezőnyben, és újra ráhajt Kipchoge 2018-as csúcsára.

Eliud Kipchoge és a világcsúcsa: 2:01:39

Fotó: Getty Images

Rekordok a Berlin Marathonon

Férfiak

1998: Ronaldo da Costa (Brazília; 2:06:05)
2003: Paul Tergat (Kenya; 2:04:55)
2007: Haile Gebrselassie (Etiópia; 2:04:26)
2008: Haile Gebrselassie (Etiópia; 2:03:59)
2011: Patrick Makau Musyoki (Kenya; 2:03:38)
2013: Wilson Kipsang (Kenya; 2:03:23)
2014: Dennis Kimetto (Kenya; 2:02:57)
2018: Eliud Kipchoge (Kenya; 2:01:39)

Nők

1977: Christa Vahlensieck (NSZK; 2:34:48)
1999: Tegla Loroupe (Kenya; 2:20:43)
2001: Naoko Takahashi (Japán; 2:19:46)

Forrás: Runnersworld

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.

Atlétika