Cyprien Sarrazin bukása és Matteo Franzoso halála egységbe terelte a sízőket, akik követelik a FIS-től, hogy foglalkozzon az edzéshelyszínekkel is
Frissítve 28/12/2025 - 19:34 GMT+1
Az alpesi sízők életének Kitzbühel vagy épp Cortina csillogása mellett a világ végén található kies lejtőkön való edzés is a részét képezi. Más kérdés, hogy ezek a hegyek csak annyira biztonságosak, amennyire maguk a versenyzők azzá teszik. A közelmúlt eseményei, amelyek tragédiához is vezettek, most egységbe terelték a sízők közösségét, akik változást sürgetnek a nemzetközi szövetségtől.
Jégen csúszó Mikulás, ijesztő bukások, bravúros lökések és történelmi cseh sígyőzelem
Videó forrása: Eurosport
Az alpesisí-versenyeket követő szurkoló, figyelje akár az adott versenyt a nappalija kényelméből, esetleg Arnold Schwarzenegger vagy épp Bernie Ecclestone társaságában a Streif lábánál, aligha gondol bele, hogy a meredek lejtőkön gyakran 100 km/h sebességet meghaladó tempóval lefelé rongyoló versenyzők gyakorlatilag minden egyes menetük során az életüket kockáztatják.
Az alpesi sí, amennyire szép, annyira veszélyes műfaj is, sőt, a veszély mértéke talán meg is haladja a gyönyörű táj és a sportélmény nyújtotta szépséget.
Nem véletlen tehát, hogy a közelmúlt sajnálatos, néhány esetben tragikus végkimenetellel záruló eseményei a sportág elitjéhez tartozó szereplőket is arra sarkallták, hogy felszólaljanak. A többek között Mikaela Shiffrint, Aleksander Aamodt Kildét, valamint Cyprien Sarrazint is megszólaltató tematikus műsort az Eurosport 2025. december 27-én tűzte műsorára. Ebben a cikkben néhány elgondolkodtató véleményt közlünk.
A vélemények sorát kezdjük a legharsányabbal.
Cyprien Sarrazin a teljes 2025/2026-os szezont kihagyja, aminek hátterében egy szinte napra pontosan egy éve elszenvedett, és csodával határos módon élve megúszott horrorbaleset áll. A korábban Kitzbühelben is lesiklást nyerő, a műfajban ennélfogva amatőrnek aligha tekinthető francia ugyanis 2024 decemberének utolsó napjaiban a 2026-os olimpia tesztversenyén, Bormióban esett óriásit.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/12/27/4076184-82661333-2560-1440.jpg)
Horrorbukás az olimpiai lesiklópályán, edzésen esett óriásit a mezőny egyik legjobbja
Videó forrása: Eurosport
Az esetet egy koponyaműtéttel végül "megúszta", de saját bőrén tapasztalta meg, hogy mennyire sokat számít, hogy a síversenyeket a lehető legmagasabb fokú biztonsági intézkedések övezzék.
Véleménye a fentiek tükrében talán nem is számít annyira sarkosnak:
"Ahhoz, hogy végre a biztonságról beszéljünk, nem kellene megvárni, hogy valaki meghaljon a pályán. Már rég tenni kellett volna érte, és ebben nekem versenyzőként is megvan a felelősségem."
Az alpesi sízők feje felett folyamatosan ott lebeg a bukás, ezzel együtt a sérülés veszélye, az elmúlt időszakban pedig egyre többen emelik fel a hangjukat, és követelik, hogy a Nemzetközi Síszövetség (FIS) kezdjen végre valamit a helyzettel.
Abban konszenzus mutatkozik a sportágon belül, hogy a világkupa versenyek lebonyolítása, beleértve azok biztosítását is, kielégítően működik. Minden helyszínen komoly stáb dolgozik azon, hogy az edzők által tűzött pályákat egy kétlépcsős védőhálórendszer biztosítsa, felkészülve arra az esetre, ha netán a versenyző bukása után átrepül az egyik hálón, a másik még megfogja. Ez a rendszer már bő két évtizede működik, 2006-ban Beaver Creekben TJ Lanning ennek köszönhette, hogy egy csuklótöréssel megúszta ezt a bukást.
Abban sincs jelentős nézetkülönbség a versenyzők között, hogy az edzésekre használt lejtők biztonsági szintjének emelésével kellene valamit kezdenie a FIS-nek – első körben talán egyáltalán magára vállalni a feladatot.
A biztonságot persze abból az irányból is meg lehet közelíteni, hogy ha lassulnának a menetek, jó eséllyel kevesebb baleset alakulna ki a lejtőkön. Ezzel egyetért a hosszú sérülését követően a mezőnybe ebben a szezonban visszatérő Aleksander Aamodt Kilde:
"Alapvető dolgokon kell változtatni a felszerelés, a pálya állapota és a gyorsaság terén egyaránt.
Ha csak egy leheletnyit is lassítani tudunk a tempón, az már óriási hatást váltana ki."
2025 szeptemberében az olasz válogatott Chilében edzőtáborozott, az egyik gyakorlás során pedig az óriásit eső Matteo Franzoso életét vesztette. Az eset kapcsán megszólalt Johan Eliasch, a FIS svéd elnöke, aki első olvasatra igencsak meredek módon igyekezte hangsúlyozni, személyesen is elkötelezett abban, hogy a sportág teljes közössége együtt munkálkodjon azért, hogy a versenyek mellett az edzéshelyszínek biztonsági szintje is emelkedjen:
"A biztonság alapvető fontosságú. Habár a tragikus baleset felelőssége, lévén, hogy nem FIS-eseményen történt, nem minket terhel, abban van feladatunk, hogy biztonságosabbá tegyük az edzéseket. Ehhez szükség van a megfelelő hálókra, és általában a pályát érintő szabályokra. Ugyanúgy kell kezelnünk egy edzést, mint egy világkupafutamot."
Gyors reakcióként a nemzetközi szervezet hozott is néhány intézkedést, amelyek, ha nem is öles léptekkel, de mégiscsak előre igyekeznek mutatni.
Egyrészt elrendelték, hogy minden, verseny lebonyolítására alkalmas minősítéssel bíró pálya engedélyét vizsgálják felül, ezen felül pedig frissítsék minden verseny- és edzéshelyszín biztonsági protokollját. Hosszabb távon a meglévő biztonsági felszerelések (légzsák, sisak) fejlesztése mellett továbbiak bevezetését is feladatául kapta egy nemrégiben létrehozott munkacsoport.
Vincent Kriechmayr pazar mentése Livignóban 2025. december 27-én:
Habár a fentiek mindenképpen biztató jelei annak, hogy a FIS valóban tenni készül valamit ezen a kétségtelenül kiemelt fontosságú területen, az edzéseket övező alapkérdés továbbra is megválaszolatlan marad: hajlandó-e a FIS invesztálni egy edzésre használt lejtő biztosításába?
Az olasz alpesi sísport egyik kiválósága, Sofia Goggia világított rá, hogy mekkora a különbség verseny és edzés között a biztonság szemüvegén keresztül:
"Egy edzésen a biztonság kérdése az edzők feladata, ők feszítik ki a hálókat is. Nem kell ecsetelni, hogy teljesen más, amikor egy százfős stáb dolgozik egy pályán, vagy az a fél tucat ember, akinek egyébként a szakmai munka lenne a feladata. A különbség abból fakad, hogy az edzésben nincs annyi pénz, ezért aztán kisebb a személyzet is."
Ezen a ponton jutunk el a jelenhez, ami talán a sakk patthelyzetével szemléltethető a leginkább. Az edzéshelyszínek, így például a Matteo Franzoso halálát is okozó chilei lejtők biztosítását a FIS önerőből nem tudja állni, az ahhoz szükséges forrásokat valahonnan elő kell teremteni. Mivel nem állnak sorban a bőkezű támogatók, akik egymásra licitálva tömnék ki eurómilliókkal a nemzetközi szövetséget, ezért egy céljuttatás akkor válna lehetségessé, ha a vonatkozó összeget a FIS máshonnan vonná el.
"Ha a FIS-t kérjük arra, hogy állja a számlát, akkor a szövetségnek is elő kell valahogy teremteni a pénzt. Ha ez mondjuk azzal járna, hogy a versenyzők szerényebb pénzdíjakat visznek haza, kérdés, hogy belemennének-e. Nem hiszem, hogy ebbe beleegyeznének. Sok az ellentmondás ebben a kérdésben" – véli a téma kapcsán a franciák legendája, Johan Clarey.
Felvétel Mikaela Shiffrin chilei műlesikló edzéséről 2022 augusztusából:
A megoldandó kérdés tehát adott, a lehetséges megoldások azonban egyelőre még körvonalazódnak. Az edzéshelyszínek kapcsán felmerült egy olyan ötlet, építve például a Forma-1 vagy a MotoGP vonatkozó tapasztalataira, hogy a tréningekre a csapatoknak csak egy előre kijelölt időablakon belül, meghatározott helyszínen lenne lehetősége. Ennek köszönhetően a kijelölt helyszínek biztosítása nem ölelne fel akkora forrásokat, emellett pedig a feltételek is kiegyenlítődnének a csapatok között.
Az alpesi sí legtöbb világkupa-győzelemmel büszkélkedő versenyzője, Mikaela Shiffrin szerint a sísport egyéb területeken is elleshet ezt-azt a nagy technikai sorozatoktól:
"A biztonság terén rengeteg még a tennivaló a sportágunkban. Az NFL-ben a sisakok, a Forma-1-ben pedig az autóba épített technika védi a sportolókat. Még ennyire kemény sportágakban is megtalálták a módját annak, hogy adott esetben egy baleset után a versenyző karcolásokkal szálljon ki az autóból."
Egy biztos, az alpesisí-versenyeket és -edzéseket övező biztonsági intézkedések talán soha nem lehetnek túlzóak, hiszen emberéletek forognak kockán minden egyes menet során. Bízzunk benne, hogy az idei szezon hátralévő része, beleértve az olimpiát is, komolyabb baleset nélkül telik el, és hogy a 2026 október végén esedékes szezonrajtra a jelenleg még rengeteg kérdőjel többsége kiegyenesedik.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés