Kedden este a botrányos egyéni parallel verseny miatt forrongott a levegő Cortina d'Ampezzóban, az alpesi sí világbajnokság helyszínén. Sajnos a vb programjában már 16 éve bemutatkozó csapatversenyre se tűztek új pályát az illetékesek, de legalább annak a szabályzata volt már annyira kiforrott, hogy így is nagyjából fair versenyt tudtak rendezni, amelyet Norvégia nyert meg.


Kevés annál röhejesebb próbálkozás van a sport világában, mint amikor egy nemzetközi sportszövetség általában meglehetősen koros vezetői próbálják kitalálni azt, hogyan tudják a sportjukat, vagy a sporteseményüket érdekessé tenni a tizen- és huszonéveseknek. Ebből lesz az, hogy olimpiai sportág lesz a szörf vagy a breaktánc, és ebből lesz az, hogy a nagy hagyományú kombinációs verseny helyett a két versenyző fej-fej melletti küzdelmének látványosságára alapozó parallel versenyt kezdi el erőltetni a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) a világbajnokság programjának kialakításakor.
A Cortina d'Ampezzóban zajló világbajnokságon két nap alatt kiderült, hogy csak egy bökkenő kell ahhoz, hogy élvezhetetlenné váljon az amúgy valóban izgalmas és látványos szakág versenye. Lehet, hogy ha -10 fok körül marad a hőmérséklet, mint a múlt hét második felében, akkor sose torkollik botrányba az egyéni parallel verseny, ám a meleg miatt az egymás mellé letűzött pályák közül a kék gyorsabban romlott kedden és szerdán is, ez pedig alapjaiban határozta meg a versenyeket. De kezdjük kicsit távolabbról az események bemutatását.
Alpesi Sí
Marcel Hirscher és Felix Neureuther versenyt fut, és az nyer aki később ér célba
08/05/2021 19:12
Cortinában általában női gyors számokat rendeznek csak a világkupában, az Olympia delle Tofane pályával nem is volt semmi probléma a világbajnokságon. A férfiaknak megépített lesikló lejtő és a pályák azon része, ahol a technikai számokat rendezik, tavaly a szezon végi világkupa-döntőn debütáltak volna nemzetközi versenyen, azonban az ötnapos versenysorozatot elsöpörte a kitörőben lévő koronavírus-járvány. Így viszont a versenyzők most, a világbajnokságon ismerkedtek meg a férfi lesikló lejtővel, és a technikai versenyeken először indulhattak a lesiklópályák alsó szakaszára tervezett pályákon.
Két vb-aranyat hozott egy párszáz méteres szakasz a korábban nagy versenyt nem nyerő osztráknak | Eurosport
A második férfi számot is az osztrák Vincent Kriechmayr nyerte meg a Cortina d'Ampezzóban zajló alpesi sí világbajnokságon. A csütörtöki Super-G győztese elsőként jött le a Vertigine lejtőn, amelynek névadó szakasza, az ugrató, illetve az előtte és utána lévő kanyargós rész ezúttal is döntőnek bizonyult.
A férfi lesiklólejtő "sikeréről" talán az mondja el a legtöbbet, hogy a hétfői kombinációs verseny Super-G futamát már inkább a női lejtőn rendezték meg. Vincent Kriechmayrnek ugyan nagyon jól jött a furcsa lejtő, hiszen kétszeres világbajnok lett rajta, de egy sor lesikló panaszkodott a pályára. A kombinációs versenyeken a szlalompályákra voltak sokan kiakadva, hiszen hiába nem voltak túl nehéz tűzésűek a műlesikló futamok pályái, a napok óta tartó hideg miatt iszonyatosan jeges lett a lejtő, és még a legjobbak is elismerték, hogy itt egyáltalán nem volt könnyű lejönni.
Kedden aztán jött az a verseny, ami kétségtelenül a legbotrányosabbra sikerült: az egyéni parallel verseny világbajnoki bemutatkozása. Majdnem 10 éve már, hogy különböző formátumokkal próbálkozik a FIS, eleinte félig-meddig meghívásos városi versenyeket rendeztek, amik a szlalom világkupába számítottak bele, majd a két évvel ezelőtti vb után úgy döntöttek, teljesen átállnak a parallel óriás-műlesiklásra, amely kevésbé szűk pályán zajlik, mint a szlalom, és emiatt talán kevésbé sérülésveszélyes.
Az idei világkupa-sorozatban eredetileg négy ilyen versenyt akartak megrendezni, ám a Covid-járvány miatt ezek közül végül egyre került sor Lech/Zürsben még a szezon legelején. A nők és a férfiak külön napokon versenyeztek, a kvalifikációs futamot ugyanazon a pályán rendezték, mint a döntőket, egy teljesen egyenes lejtőn. A kvalifikáció a szabályzatnak megfelelően két futamos volt, és az összesített idők alapján a legjobb 16 indulhatott a versenyen, ahol szintén oda-visszavágós futamok voltak, úgyhogy egy teljesen fair versenyt nyert meg Petra Vlhová és Alexis Pinturault.
Holtverseny a nőknél, francia győzelem a férfiaknál a látványos, de nem teljesen fair versenyt hozó parallel szlalomban | Eurosport
Bemutatkozott egy új versenyszám a Cortina d'Ampezzóban zajló alpesi sí világbajnokságon, most először osztottak ugyanis érmeket parallel óriás-műlesiklásban. A látványos, bár nem teljesen fair versenyt a nőknél holtversenyben Marta Bassino és Katharina Liensberger, míg a férfiaknál Mathieu Faivre nyerte. A parallel óriás-műlesiklás 2015 decemberében Alta Badián mutatkozott be a világkupában.
Erre Cortinában az első meglepetés akkor érte a versenyzőket, amikor meglátták, hogy csak egy futamos lesz a kvalifikáció. A szabályzatban kétféle változat van: vagy úgy rendeznek kvalit, hogy a kieséses szakasz pályáján futják ezt, alapvetően két futamos selejtezőként, de különleges okból lehet egy futamot rendezni, ekkor mindkét pályán a 8 legjobb idő birtokosa jut a kieséses szakaszba. Vagy pedig kijelölnek egy külön kvalifikációs pályát, amin mindenki egyszer lejön, és a legjobb 16 megy tovább. 
Itt, a vb-n mixelték a dolgokat: kijelöltek egy külön kvalifikációs pályát, de ez is parallel pálya volt, kb 10 másodperccel hosszabb is lett, mint a verseny pályája. És mivel csak egy futamot rendeztek, nagyon nem volt mindegy, hogy ki melyik pályát síeli: a férfiaknál például az egyik pályán 24 indulóból csak 13 tudott lejönni, onnan nyilván könnyebb a nyolcba jutni, mintha 20 célbaérővel kell megküzdeni. Arról nem is beszélve, hogy a sorsolás teljesen kiegyenlítetlenné tehette a pályabeosztást, hiszen az alapján a világranglista alapján kellett elosztani a versenyzőket, amelybe az idei szezonból egyetlen verseny eredményei számítottak csak bele.
Pont az elég komoly lobbierővel rendelkező osztrákok jártak a legrosszabbul, hiszen Franziska Gritsch illetve a friss kombinációs világbajnok Marco Schwarz is úgy lett kilencedik a saját pályáján, hogy az ideje a másik pályán a hetedik helyre lett volna elég, de mégsem versenyezhetett a kieséses szakaszban. És a fenti bekezdésekben felvázolt kaotikus kvalifikáció volt a nap legsimábban lezajlott része.
A délutáni versenyen a meleg miatt ugyanis a kék pálya sokkal rosszabb állapotba került, mint a piros, ez pedig kihozta a parallel versenyek szabályzatának egyik furcsa pontját, a fél másodperces büntető időt. Abban az esetben, ha a párharcok első futamában egy síző kiesik, vagy akkorát hibázik, hogy fél másodpercnél nagyobb hátránnyal zárja a futamot, a visszavágón automatikusan csak fél másodperces hátrányt kell ledolgoznia. Ahogy haladt előre a verseny, egyre nagyobb lett a két pálya közötti különbség, és egy idő után már óriási előnyt jelentett az, ha valaki a visszavágón síelhette a piros pályát.
Az, hogy ki melyik futamban melyik pályára kerül, az ágrajz alapján, tehát végeredményben a selejtezőben dől el: a 15-ik kiemelt van az ágrajz legalján, amíg ő versenyben van, addig övé a piros pálya a visszavágón. Márpedig a nőknél egészen a döntőig jutott így az a Marta Bassino, aki fél órára a szám első világbajnokának érezhette magát - aztán kiderült, hogy osztoznia kell a címen, de erről később.
Felix Neureuther, aki profi pályafutása végeztével a német közszolgálati tv, az ARD szakkommentátora lett, állítólag otthagyta egy ideig az adást, hogy felhívja Markus Waldnert, a férfi versenyek főnökét: csináljon valamit a pályával! Később Neureuther a svájci Blicknek azt mondta, ez a nap volt az alpesi sí történetének mélypontja. A versenyzők közül Federica Brignone kelt ki legélesebben a szabályok ellen, hiszen a negyeddöntőben esélytelen volt, hiába vitt fél másodperces előnyt a visszavágóra, pont Bassino ellen.

bassino-worley.jpg

Fotó: Eurosport

Az elődöntőben egy újabb furcsa szabályra volt szükség: ha két futam után döntetlen az állás, az jut tovább, aki a második futamban a jobb időt síelte. Tehát lehet, hogy az elsőben valaki 2 másodperccel gyorsabb a másiknál, de csak fél másodperces hátrányról indul, és ha ezt ledolgozza és döntetlenre menti a párharcot, ő jut tovább, hiába jobb másfél másodperccel az ellenfele összideje.
Majd pedig jött a döntő, ahol Marta Bassino 1.2 másodpercet kapott az első futamban Katharina Liensbergertől, ám a piros pályán ledolgozta a hátrányát, és döntetlenre végzett egymással a két síző. A rendszer kiírta: Bassino a világbajnok, ki is hirdették őt győztesnek, és ha megnézzük az alábbi célfotót, teljesen egyértelmű, hogy Bassino haladt át elsőként a célvonalon, még ha az összedeje Liensbergernek is volt sokkal jobb.

151496693_3956316191082652_1387590239363656041_n.png

Fotó: Eurosport

De az osztrák csapat egyik edzője, Toni Giger emlékezett arra, hogy a döntőben és a bronzmeccsen lehet holtversenyt hirdetni, ha a két versenyző századra azonos idővel zár, kikereste a szabálykönyv megfelelő passzusát, majd felhívta erre a FIS illetékeseinek figyelmét, akik elismerték a tévedést, és kihozták világbajnoknak Liensbergert is. Ez vajon a fenti képet látva igazságos? De ha Bassino nyer, az igazságos lett volna? Azzal világbajnoknak lenni, hogy az ember nyolcadik a selejtező erősebbik pályáján, így "pályaelőnye" van a verseny végéig?
A férfiaknál egy fokkal kevésbé számított a pályák közti különbség, leginkább amiatt, hogy ők többet kihoztak a rosszabb állapotú kék pályából, mint amennyit a nők tudtak. Mathieu Faivre vb-aranya komoly meglepetés, de persze az ő győzelméhez is hozzá kell tenni, hogy négy körből háromszor ő síelte a visszavágón a piros pályát, a selejtezőn második Gstreint pedig úgy győzte le, hogy "csak" 48 századdal kapott ki tőle a kéken.
Ahogy Brignone fogalmazott: Loic Meillard és Wendy Holdener volt a nap két legjobb sízője, közülük Meillard örülhetett legalább egy bronzéremnek.
A szerdai csapatverseny komolyságát már az beárazta, hogy mindössze 15 nemzet vállalta a részvételt, miközben 23 nemzet szerzett pontokat ebben az évben a világkupában. A nagy hiányzók közül egyértelműen a franciákat kell kiemelni, akik két vb-vel ezelőtt még nyertek, ám mivel Tessa Worley holnap, Alexis Pinturault pedig pénteken és vasárnap is versenyez, a két sztár lemondta a részvételt, a szövetségi kapitány meg nem akarta leégetni magát és csapatát azzal, hogy összeeszkábál egy négyest "a maradékból".
De nem indultak a szlovákok sem, úgyhogy a világranglista 10 legjobb országa közül kettő rajthoz sem állt. A többiek pedig eléggé vegyes csapatokkal szerepeltek, a legnagyobb meglepetés az volt, hogy az egyéni versenyekben 2-2 sízővel jelen lévő szlovénok egyik olyan versenyzőjüket sem indították el, aki bejutott a 16 közé kedden.

sara-hector-parallel-cortina.jpg

Fotó: Eurosport

Az első forduló után még nem látszott, hogy megint kinyílik az olló a két pálya gyorsasága között, a negyeddöntőtől viszont ez egyértelmű volt: az onnantól megrendezett 32 futamból 30-at nyert meg a piros pályán induló versenyző. Ez részben köszönhető annak, hogy ekkorra már a kapitányok a jobbik versenyzőiket a piros pályára rakták, hiszen a négy futamos párharcban döntetlen esetén a jobbik női és férfi versenyzők idejei adódnak össze, eldöntve a párharcot.
Emiatt aztán kb kétszereplőssé váltak a versenyek: a svájciaknál Holdener és Bissig, a norvégoknál Stjernesund és Solheim, a németeknél Filser és Luitz, a svédeknél Hector és Jakobsen, az osztrákoknál Liensberger és Pertl versenyzett, de nem a kék pályán lévő ellenfelével, hanem a másik csapat piros pályásával. A negyeddöntőkben egyedül a németek jutottak tovább 3-1-gyel, hiszen Schmid a kék pályán menve megverte a hibázó De Aliprandinit, a többi párharcban a jobb idők döntöttek. Így aztán nem jutott az elődöntőbe az osztrák csapat, Hector ugyanis két tizeddel gyorsabb volt Liensbergernél, Jakobsen pedig a nap menetével két tizeddel gyorsabb volt Pertlnél, úgyhogy a svédek maradtak versenyben.
Az elődöntőben mindkét párharc 2-2-re végződött, a svájci-norvég csata két századmásodpercen múlott, Stjernesund 14 századdal verte meg Holdenert, míg Bissig csak 12-vel Solheimet, úgyhogy meglepetésre Norvégia jutott döntőbe, a nyolc világbajnoki verseny során először. A svédeknél megint Hectort kellett dicsérni: hat tizeddel elverte Filsert, így hiába kapott ki Jakobsen Luitztól, a németnek a nap legjobb idejére lett volna szükség az utolsó futamban, de ettől jelentősen elmaradt.
A bronzmeccs a fenti forgatókönyv szerint futott le: az utolsó két menetében csalódást okozó Holdener kikapott Stjernesund után Filsertől is, Bissig pedig nem tudott csodát tenni, három századdal kikapott Luitztól, úgyhogy a németek, akik saját elmondásuk szerint is sok energiát fektettek ebbe a szakágba, legalább egy csapatbronzot kihoztak belőle. Ezzel Németországnak már 4 érme van a vb-n, ennyit utoljára 8 éve szereztek.
A döntő viszont elég drámaian alakult. Stjernesund megverte ugyan Alphand-t, ám az ideje nem volt az igazi, így a svédekhez került a döntő lendülete. A második futamban aztán Jakobsen hibázott, kisodródott a pálya legfontosabb pontján, az elnyújtott balkanyarban, és annyira közel ment a másik pályán menő Foss-Solevaaghoz, hogy az levágta a kapuját, hogy elkerülje az ütközést. Egy darabig úgy tűnt, hogy marad az eredmény: Jakobsen nyeri a futamot egy gyenge idővel. Lejött a másik két női versenyző (Hector 52 századdal gyorsabb idővel nyerte futamát, mint Stjernesund), és onnan tudtuk meg, hogy az első férfi futamot újrafutják, hogy egy drónról megmutatták a felfelé haladó lánctalpas quadokat, rajtuk a sízőkkel.

foss-solevaag-jakobsen-parallel-cortina.jpg

Fotó: Eurosport

Jakobsen tehát kapott egy második lehetőséget arra, hogy hiba nélkül lejöjjön élete egyik legfontosabb futamán, de ez másodjára sem sikerült neki, olyannyira nem, hogy a verseny érdemi szakaszában másodszor tudott valaki a kék pályáról nyerni: Foss-Solevaag tulajdonképpen megnyerte a világbajnokságot a norvégoknak. Az utolsó futamban Solheim a "szokásos" fél másodperccel megverte Rönngrent, így Norvégia 3-1-re győzött. Svédország a hatodik érmét szerezte a számban, nyolc vb-ről, de még mindig nem tudta megnyerni a csapatversenyt.
Ami biztos: ez a két nap nem hogy segítette volna az alpesi sí térnyerését a fiatalabb korosztályok között, egész biztos, hogy csak rajongókat vesztett. Úgyhogy a FIS a legközelebbi meleg égövi luxuskongresszusán igazán kitalálhatná, hogy milyen szabályok szerint rendezzenek ilyen versenyeket a jövőben, amelyek teljesen igazságossá teszik a versenyeket. Mi a következőket javasoljuk:
- parallel pálya esetén kötelezően két futamos selejtező, vagy egy "sima" selejtező futam, ahol mindenki ugyanazt a pályát síeli
- parallel versenyt csak egyenes lejtőn lehessen rendezni
- fél másodperces maximum eltörlése
- döntetlen esetén célfotó döntsön az eredményről a verseny minden szakaszában, ha az alapján sem lehet dönteni (kerékpárban millimétereket is tudnak célfotóval mérni), akkor jusson tovább, aki jobban szerepelt a selejtezőben
Aztán ha egy kialakult szabályrendszer alapján évi 3-4 világkupa versennyel a hátunk mögött sikeresnek tekinthetjük a tesztidőszakot, akkor lehet világbajnoki és olimpiai versenyt csinálni az egyéni parallelből.
Alpesi Sí
Motokrossz baleset után többhetes kihagyás vár a világbajnok alpesi sízőre
08/05/2021 09:26
Alpesi Sí
Új edzővel készül az összetett vk-győztes alpesi síző Vlhova
03/05/2021 10:32